2009. június 2., kedd

Tejes bableves

A következő receptet nem itt tanultam, de nagyon régóta szeretném közzétenni. Egy békés-megyei receptről van szó, amit még anyutól tanultam. Az a tapasztalatom, hogy általában a magyarok sem ismerik ezt a receptet, gondolom, tájjellegű lehet. Én szeretem és már férjemmel is megkóstoltattam, akinek szintén ízlett.

Tejes bableves
Sötét színű bab (kb. 4-5 maréknyi), 1 közepes fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél, só, fehér ecet, olaj és liszt a rántáshoz, őrölt piros paprika, 1/2 l tej


A babot még az előző nap beáztatom és egy éjszakán át állni hagyom. Másnap a babot fazékba teszem, hozzáteszek egy fej megpucolt vöröshagymát, 2-3 babérlevelet, sót, majd felöntöm annyi vízzel, hogy az egészet ellepje. Az egészet addig főzöm, amíg a bab meg nem puhul (ezért kell a babot beáztatni, mert különben a leves elkészítése órákig tartana). Ha a bab kész van, kiveszem a vöröshagymát és a babérleveleket. Az olajból és a lisztből világos színű rántást készítek, amihez hozzáadom az őrölt piros paprikát. A rántást leveszem a tűzről, nehogy a paprika megégjen. A levesből merek hozzá (bab nélkül) annyit, hogy csomómentesen ki tudjam keverni és annyira folyékony legyen, hogy hozzáadhassam a babléhez. Az egészet hozzáadom a bableveshez és amikor először felforr, hozzáadom a tejet. Még egyszer felforralom, majd leveszem a tűzről és ízlés szerint beleöntök egy kis ecetet.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ma hallottam életemben először arról, hogy tejes bableves létezik. Rákerestem a receptre és egyenesen Sydneyből érkezett... én meg Angliában fogom elkészíteni :D Elolvasom a blogodat is ha már rátaláltam, innen talán Ausztrália lesz a célunk. Köszönöm a receptet! Emi

Alexandra írta...

@Emi:

Az egyik (ha nem A) kedvenc levesem volt még a paleo előtt. Gyerekkoromban gyakran került az asztalra.
Remélem, nektek is ízleni fog :)

B. Gabi írta...

Kisgyerek-korom óta ez a legkedvencebb levesem. Anyai ágról, Zala-megyéből való nálunk, és csak picit tér el ettől, annyiban, hogy nem tejjel van felöntve, hanem bővebb vízben van főzve, és a végén egy izmosabb tejfölös habarással van sűrítve. Egyszerűen fantasztikus. Én langymelegen szeretem a legjobban, akkor érződik a semmihez sem foghat íze leginkább, de érdekes módon, ez a leves hidegen is kitűnő.
Ha valaki a családból nekem akart kedvezni, mindig ezt főzte. Anyu 2 hete készítette, és egy nagy befőttes-üvegbe tett is el nekem, amit egy hétig osztogattam be a munkahelyemen :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...