Tepsiben sült kacsamáj körtés paszternákpürével

Az utóbbi időben szinte hetente eszünk kacsamájat. Hogy miért, ne kérdezzétek :) Úgy látszik, kacsamáj korszakom van :)))

Akkor kezdődött, amikor megláttam Fűszeres Eszter blogján a házi májkrémet. Először azt készítettem el, legközelebb viszont már nem turmixoltam össze, hanem csak úgy, ahogy volt, megettük. 

Libamájat csak rendelésre hoznak a henteshez, kacsamáj viszont mindig van. Igaz, az ilyen belsőségeket mindig fagyasztott állapotban árulják. Valószínűnek tartom, hogy a frissre nincs elég kereslet... 

Pedig a kacsamáj finom és egészséges. A kisfiam is szereti - sokkal könnyebb megrágnia, mint a húsokat, amiket egyébként szintén lelkesen magába töm.

A májhoz általában krumpli szokott járni. De mi csak elvétve eszünk burgonyát, így helyette paszternákpürét készítettem, ezúttal körtével. A receptjét nem írom le megint, megtalálható itt, az alma helyett egyszerűen csak körtét főztem bele, a tárkony pedig ezúttal elmaradt. 

A paszternákpürével nagyon elégedett vagyok: 5 perc alatt megfő, 10 perc alatt mindenestől kész van a köret és tökéletes alternatívája a krumplipürének. Szerintem még finomabb is. És még annyi lehetőség van benne...!

No de álljon itt a kacsamáj receptje:

Hozzávalók:

1/2 kg kacsamáj, megtisztítva

1 lilahagyma, megpucolva

fokhagyma ízlés szerint (jóóóóóó sok :) ), megpucolva

friss rozmaring

kacsazsír

só, bors

A kacsamájat megtűzdeltem sok-sok fokhagymagerezddel és belefektettem a tepsibe. Hozzádobtam még néhány gerezdet, illetve egy negyedbe vágott lilahagymát. Leöntöttem az egészet annyi kacsazsírral, hogy majdnem ellepje, végül rátettem 1-2 szál friss rozmaringot. 

Az egészet kb. 180 fokon addig sütöttem, míg az egész szépen meg nem pirult.

Amikor kész lett, az egészet sóztam, borsoztam.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van. (A körtés paszternákpürét készítsd kacsazsírral vaj helyett, a parmezán helyett - ha szükséges - pedig pl. darált diót).

Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Párolt lilakáposzta almával

Párolt lilakáposztát akartam készíteni valamelyik nap a sült húshoz. Ahogy lapozgattam a Horváth Ilona-féle szakácskönyvet, ráakadtam az almás változatra. Miért is ne?
Megcsináltam.
Nagyon jó alternatíva köretként a hideg saláta helyett.


Hozzávalók:
1 kg lilakáposzta
1/2 kg alma
1 hagyma
5 dkg zsír
1 kanál ecet (pl. almaecet vagy fehér borecet) vagy citromlé
só, köménymag

A hagymát apróra vágjuk, forró zsírban megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a legyalult káposztát, meglocsoljuk egy kanál ecettel vagy citromlével, ráhintjük a héjastul megreszelt almát, s fedő alatt puhára pároljuk. Közben hozzáadunk egy kevés köménymagot (én teatojásba tettem egy teáskanálnyit - nem szeretek ráharapni a köménymagra), és ha szükséges, kevés vizet öntünk alá.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Áfonyás-pisztáciás biscotti (glutén-, tej- és cukormentes)

Ezt a nagyszerű receptet az Elena's Pantry blogon találtam. Sajnos nem 100%-ig paleo, mert tapióka lisztet is tartalmaz (nagyon keveset és legalább gluténmentes), de az olyan megalkuvóknak, mint mi vagyunk, tökéletes. Szerintem az egyik legfinomabb keksz, amit e témában eddig sütöttem.

Bár az eredet recepthez képest néhány dolgot változtattam, az eredményben nem csalódtam :)
Azt hiszem, ezt a finom kekszet karácsonyra is el fogom készíteni - nem csak azért, mert a színei tökéletesek hozzá :)

Hozzávalók:

1 és 1/4 bögre őrölt mandula

1 evőkanál tapióka liszt (an: arrowroot powder)

negyed teáskanál só

negyed teáskanál szódabikarbóna

1 evőkanál méz

1 narancs reszelt héja

1/4 bögre aszalt vörösáfonya

1/4 bögre pisztácia

1 tojásfehérje*

Az őrölt mandulát összekeverjük a tapióka liszttel, a szódabikarbónával és a reszelt narancshéjjal.

A tojásfehérjét a sóval és a mézzel jó keményre felverjük és adagolva hozzákeverjük a mandulához. Egy jól formázható masszát fogunk kapni. Ebbe gyúrjuk bele a pisztáciát és az áfonyát, majd formázzunk belőle egy vagy két rudat (attól függ, mekkora és mennyi biscottit szeretnél kapni), aminek a tetejét egy kicsit lelapítod.

Előremelegített, 175 C fokos sütőben sütjük a rud(ak)at 15 percig, majd kivesszük a sütőből és 1 órát hűlni hagyjuk. Ekkor a rudat vékony szeletekre vágjuk, majd a szeleteket sütőpapírral kibélelt tepsibe fektetve, 150 C fokon további 12-15 percig sütjük (én félidőben megfordítottam őket)

A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, akkor ropogósabbá válik.

*Valójában két tojásfehérjét tettem bele, de az túl sok volt és adnom kellett hozzá még egy kis mandulát. Szerintem egy tojásfehérje pont elég.

 A tökéletes falat:

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Nyugodtan hagyd ki  tapióka lisztet. Megcsináltam nélküle is és jól sikerült. Egy kicsit morzsásabb, de jó.

Piskóta csokiöntettel (glutén-, tej- és cukormentes)

Olvastam Pocak Panna cseresznyés trifle-jét és erről eszembe jutott, hogy el kéne készítenem régi kedvencemet, a csokiöntetes piskótát. Mivel a trifle-höz használt piskóta egyszerűnek tűnt, gondoltam itt az alkalom, hogy kipróbáljam.

A paleo piskóta sajnos nem olyan, mint az igazi (a mandula olajossága miatt nem lesz olyan száraz), de a csokiöntettel.... hmmmm, kit érdekel? ;-)

Hozzávalók a piskótához:

(15 cm-es kerek formához):

10 dkg darált mandula

3 tojásfehérje

1 csipet só

1 evőkanál méz

A tojásfehérjét a sóval és a mézzel jó keményre felverjük és 3 részletben a darált mandulához keverjük. 180 C fokon kb. 15-17 percig sütjük.

Közben elkészítjük a csokiöntetet Michel Roux jól bevált receptje alapján, de ezúttal menta nélkül és csökkentett adagban:

Hozzávalók az öntethez:

3,5 dl rizstej

1 evőkanál méz

5 db tojássárgája*
3 teáskanál cukrozatlan, jó minőségű kakaópor (vagy egy kis étcsoki maradék a pár nappal korábbi sütésből :) )

1 marék mazsola

A tojássárgákat a mézzel habosra keverjük, hogy kifehéredjen, közben a rizstejet majdnem felforraljuk a csokival (vagy  a kakaóporral). Hagyjuk langyosra hűlni, majd fokozatosan a habos tojássárgához keverjük. Alacsony hőmérsékleten feltesszük megint főni, de csak annyira, hogy ne legyen a folyadék 70 C foknál melegebb. Folyamatos kevergetés közben hagyjuk a szószt besűrűsödni. Amikor már kezd sűrűsödni, beletesszük a mazsolát is.

Tálaláskor a piskótát feldaraboljuk és meglocsoljuk a csokiöntettel.

*A hiányzó két tojásfehérjéből egy fenséges biscotti készült, receptje pénteken :)

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Ausztrália (média) szakácsai - Bill Granger

Bill Granger-t persze nem igazán kell bemutatni, de ebből a sorozatból hogyan is maradhatna ki?!?

Mivel otthon ő a legismertebb, vele kezdem a sorozatot.

Kép forrása innen.

Rövid életrajz:

Bill Melbourne-ben született és csak 19 évesen költözött Sydneybe művészetet tanulni. Tanulmányai mellett felszolgálóként dolgozott, ebből finanszírozta költségeit. Főzni azonban már ekkor imádott és kreatív érdeklődése lassan teljesen a hobbija felé fordult.

1993-ban, Sydney Darlinghurst negyedében nyitotta meg első éttermét (22 évesen) a bills-t, majd 1996-ban a közeli Surry Hills a másodikat (bills Surry Hills). Mindkét étterem szinte azonnal sikeres lett, a helyiek és a turisták egyik kedvenc célállomása. Harmadik étterme, a bills Woollahra 2005-ben nyílt, melyet Tokió és Jokohama követett 2008-ban és 2010. elején.

Főzési stílusa:

Stílusára azt mondanám, hogy modern ausztrál. Van benne egy kis angolszász, egy kis ázsiai, egy kis ez, egy kis az: pont annyira kevert, mint amennyire sokszínű maga Ausztrália. Receptjeit az egyszerűség, a jó minőségű friss alapanyagok és a nagyszerű ízek jellemzik úgy, hogy közben minden a család körül forog (ez három kislány apukájaként nem is csoda). Ausztrál mércével nézve az alapanyagai könnyen beszerezhetők, magyar szemmel már nem annyira.

Filozófiája:

"Olyan ételeket szeretek készíteni, amit az emberek szeretnek megenni"

Publikációi:

Bill Granger Ausztrália egyik legtöbbet publikáló szerzője a műfajon belül.

Könyvei (zárójelben a megjelenés éve):

Bill's Sydney Food (2000)

Bill's Food (2002)

Bill's Open Kitchen (2003)

Simply Bill (2005)

Bill Granger Every Day (2006)

Holiday (2007)

Feed Me Now! (2009)

Bill's Basics (2010)

Könyvei mellett receptjei rendszeresen szerepelnek újságokban, magazinokban, mint például:

Sydney Morning Herald Good Living (hetilap)

Delicious (havilap)

Televízió:

bills food (sorozat)

Bill's Holiday (sorozat)

Magyar vonatkozású információk:

Sorozatait Bill, Sydney szakácsa címmel a Spektrum és a TV Paprika csatornán lehetett látni.

Magyar fordításban a Feed Me Now! című könyve jelent meg elsőként Most te főzz címmel 2010. júniusában.

Weboldala:  
http://www.bills.com.au/

Receptet ezúttal nem közlök, de a blogomon találsz néhányat a Bill Granger címke alatt.

Ausztrália (média) szakácsai

avagy  Ausztrália nem csak Bill Grangerből áll :)

Új sorozatot indítok Ausztrália média szakácsai címmel. 

Már egy jó ideje gondolkozom azon, hogy bemutatom azokat a neves szakácsokat, akik sokat szerepelnek a tévében, a magazinokban, szakácskönyveik jelentek meg, tehát elég ismertek nálunk, Ausztráliában.

Szándékaim szerint minden hónapban egyszer bemutatok egy kulináris média személyiséget. 

Jelenleg a listámon az alábbi nevek találhatók, ami később természetesen bővülhet:

• Bill Granger
• Maggie Beer
• Stephanie Alexander
• Donna Hay
• George Calombaris
• Gary Mehigan
• Matt Preston
• Matt Moran
• Kylie Kwong
• Tobie Puttock
• Curtis Stone 
• Karen Martini
• Margaret Fulton

Sokukat közülük Ausztrálián kívül is ismerik, de többségük ismeretlen a magyar közönség számára.

Remélem, tetszeni fog a sorozat :)

Ui: a sorozat első része már holnap :)

Kreatív blogger díj

 

Nos, hozzám is eljutott :)

Nem is tudom, hol kezdjem. Meg vagyok hatódva. Az ember minden nap figyeli a gasztro.blog.hu-t, nézi, épp kinél, merre jár a díj, álmodozik, ábrándozik róla - és amikor a legkevésbé várja, jön egy kedves üzenet egy ismeretlentől, hogy nézz be hozzá: és ott, igen ott, meglátod képet, majd a felsorolásban a saját blogcímedet...! A napod felragyog és örülsz :)

Mert nem az a fontos, hány díjad van, vagy az, hogy egyáltalán díjnak nevezik ezt a valamit, hanem hogy valaki gondolt rád, hogy valaki szerint benne vagy abban a hét blogban, amit az illető szeret olvasni. És hogy ez egy olyan helyről jön, amit nem is vártál, még jobb érzés. 

Na jó, tudom, hogy ez nem az Oszkár, ne vegyetek komolyan, de azért tényleg köszönöm :)

Lássuk a szabályokat:

1. Meg kell köszönni: ha ez magamtól nem jutna eszembe, köszönöm a figyelmeztetést - egyébként köszönöm Emmának, a Finomságok blog (http://gasztroterapia.blogspot.com) szerzőjének :)

2. A logót ki kell tenni a blogomba: elég egy bejegyzésbe vagy oldalra is? Mindegy is, persze, hogy kiteszem.

3. Be kell linkelnem, akitől kaptam: természetesen.

4. Tovább kell adnom 7 embernek: ez már nehezebb és nem azért, mert ne találnék 7 nagyszerű blogot. Azt sem szeretném, hogy valaki minden héten kapjon egy ilyen díjat és a hócipője legyen tele vele :)

Lássuk, kik azok a boldog bloggerek, akiknek továbbadom ezt az elismerést:

• Mackómamának, a Mackófalva lakóinak kalandjai írójának, mert szeretem Mackómama kreatív írói stílusát :)
• Az LC Cuisine szerzőjének a kreatív receptekért
• Hellának, az Irány Melbourne blog írójának, mert az Ausztráliában Élő Magyar Bloggertársadalom kreatív tagja :)
• Andreának, a Szirka blog írójának, azért a rengeteg kreativitásért, ahogy a gyermekeit neveli,
• Boldogbuldognak, a Paleolihlet szerzőjének, aki annyi kreatív energiát fektet a paleo receptek összegyűjtésébe,
• Eszternek, az Eszter naplója blog írójának, amiért annyi blogot képes írni és vezetni,

és végül, de nem utolsó sorban

• Wise Ladynek a Blogger's bloggers-ért, mert olyan sokat lehet belőle tanulni.

5. Be kell linkelnem őket: ld. előző pont.

6. Megjegyzést kell hagyni náluk: oké

7. El kell árulnom magamról 7 dolgot.

Hm. Mi is legyen az?

• gimis éveim alatt végig stewardess szerettem volna lenni;
• eredetileg mérnöki végzettségem van;
• évekig kivitelezőként dolgoztam, felújításokat bonyolítottam;
• az angolt csak 5 éve kezdtem el komolyabban tanulni;
• az első ételek, amiket megtanultam főzni 6 évesen, a tejbegríz és a gyümölcsleves volt;
• utálom a koriandert és a mákot;
• Agatha Christie rajongó vagyok.

Remélem, kielégítettem mindenki kíváncsiságát és örömet szereztem a díjazottaknak :)