2010. december 30., csütörtök

Ausztrál karácsonyunk

Azt hiszem, a mi karácsonyi menünk eléggé rendhagyó a hagyományos magyar karácsonyi ételeket nézve :)
De magyar szemmel már az is rendkívüli, hogy nyáron ünnepeljük a karácsonyt :)

Mivel a reggelt egy hosszú skype-olással kezdtem a családdal, egy kicsit összetorlódtak a feladatok a nap hátralévő részére. Még szerencse, hogy vacsorára készültünk és nem ebédre :D
A tavalyival szemben idén szerencsénk volt az időjárással: kellemesen meleg volt az idő, nem fújt a szél a teraszon, sőt, még a szúnyogok sem csíptek. Mintha erre az egy napra felfüggesztették volna tevékenységüket. Ami azért igazán kedves tőlük :)
Terveimnek megfelelően így a teraszon terítettem és kint fogyasztottuk el a vacsorát. 
Nem volt nagy vendégség; az apósomékon kívül csak két hölgy vendégünk volt, közülük az egyik egy itt élő magyar barátnőm.

Lássuk a menüt, mely alapvetően a piros-zöld színvilágra épült:


Sárgadinnye prosciouttoval
 *
*
*
Gyümölcssaláta dinnyecápában


A vegetáriánus barátnőm számára a kacsamell helyett citromos-chillis haloumit sütöttem.
A fentieken túlmenően vendégváró falatoknak volt még houmus, olajbogyó, kesudió és mandula. Italként a vendégeket eper darabokkal dúsított rozé pezsgővel fogadtuk, de volt még limonádé (citrom és lime darabokkal, mentalevéllel és gránátalmamaggal díszítve), illetve magyar bor. 

Karácsonyfánk

Terített asztal

Gazpacho leves

Kacsamell borsos eper-cseresznye körettel

Vegetáriánus változat: citromos-chilis holoumi borsos eper-cseresznye körettel

Gyümölcssaláta dinnyecápában

A férjemtől kapott KitchenAid-em :)

Receptek hamarosan :)

2010. december 24., péntek

Boldog karácsonyt!




2010. december 20., hétfő

Étcsoki szelet pisztáciával, áfonyával és kókuszpehellyel

Latsia blogján olvastam egy nagyon jó és egyszerű receptet, aminek ma el is készítettem egy változatát. 
Fehércsokit soha nem használok (számomra az csak annyira csoki, mint amennyire a rizstej tej), így azt egyértelműen étcsokira váltottam. 
Mivel tartottam attól, hogy az étcsokiban nem fognak úgy érvényesülni a színek, mint a fehércsokiban, azért az adalékanyagokat is inkább a csoki tetejére szórtam, minthogy belekevertem volna. Ráadásként, megint csak a színharmónia érdekében, megszórtam a csokit egy kis kókuszpehellyel is. 
Ezzel tulajdonképpen leírtam a receptet :)



Na de lássuk formába öntve is:

Hozzávalók (tepsi mérete: 22x23cm) :

kb. 25 dkg étcsoki (nálam 85%-os Lindt)
1 jó marék pisztácia
1 marék aszalt tőzegáfonya
1 marék kókuszpehely

A pisztáciát durvára törtem, majd az étcsokit apróra vágtam, 2/3-át nagyon alacsony hőmérsékleten felolvasztottam, levettem a tűzhelyről és beledobtam a maradékot is (hátha így fényes lesz a csoki :) ).
A csokit beleöntöttem a formába (nálam szilikontepsi), majd rögtön megszórtam a pisztáciával, áfonyával és a kókuszpehellyel. 
Csak akkor vágtam szeletekre, amikor már teljesen megdermedt. Persze, törni is lehet, úgy rusztikusabb :)


 Hmm, valaki belenyúlt a képbe... ;)
Tejérzékenyeknek: Olyan csokoládét válassz, amiben nincs tejszármazék. A Lindt 85%-os ilyen.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Olyan csokoládét válassz, amiben nincs tejszármazék. A Lindt 85%-os ilyen, viszont a 10 dkg-ban 5 g-nyi cukor is van. Ha ennyi cukortól is óvakodsz, válaszd a 99%-os Lindt és édesítsd paleo módon.

2010. december 18., szombat

Ministry of Food Australia

Jamie Oliver rajongóknak, angolul (kicsit több, mint 1 órás).

2010. december 14., kedd

Mézeskalács (glutén-, tej- és cukormentes, paleo)

Aktuális kedvenc szakácskönyvemben (értsd: jelenleg a legjobban használható) van egy "gingerbread men" vagyis gyömbéremberke recept (tekintsünk el olyan finomkodásoktól, hogy az angol többesszámban fogalmaz). 
A gyömbéremberke és a mézeskalács szerintem eléggé hasonlít egymásra; a lényegi különbség, hogy az előbbiben a gyömbér a fő fűszer, az utóbbiban pedig a méz.
Már alig vártam, hogy kipróbáljam a saját változatomat, vajon működik-e, hasonlít-e a magyar mézeskalácsra. 
Nos, ne várjatok egy "igazi" mézeskalács ízt (ha létezik egyáltalán olyan), hisz ebben se liszt, se cukor. De egy nagyon finom keksz lett az eredmény, ami szerintem, az adott körülményenek (vagyis annak a kihívásnak, hogy a receptet paleosítsuk) maximálisan eleget tesz.
Nekem ízlik, a férjem szerint több gyömbér kéne bele :D Az biztos, mert egy csipetnyi sincs benne :)

Hozzávalók (49 db csillagom lett):

3 bögre hántolt mandulaliszt
1 evőkanál fahéj
1/4 teáskanál só
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1/4 - 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
2 evőkanál méz
1/4 bögre szőlőmagolaj** (kihagyható, ld. megjegyzés)
1 nagy tojás

Egy nagy tálban keverd össze a száraz anyagokat: a mandulalisztet, a fahéjat, a sót, a szódabikarbonát és a szegfűszeget. Egy másik tálban keverd össze a nedves anyagokat: a szőlőmagolajat, a mézet és a tojást. 
Öntsd a nedves anyagokat a száraz anyagokhoz és gyúrd őket össze alaposan. Takard le a tésztát és tedd a mélyhűtőbe egy éjszakára. 
Másnap reggel ne felejtsd el  tésztát áttenni a hűtőbe, különben este nem tudod folytatni a munkát :)
Melegítsd elő a sütőt 175-180 C fokra, a tepsiket (én kettőt használtam) készítsd elő sütőpapírral.
A tésztát két réteg sütőpapír között kell kinyújtani, mert egy-két nyújtás után eszméletlenül olajos lesz (általánosan azt tapasztalom, hogy a mandulaliszttel készült nyers tészták gyorsan olajosodnak), de így ráadásul nem csak hogy nem ragad a tészta, de sokkal könnyebb a takarítás is.
Tehát nyújtsd ki a tésztát kb. fél centi vastagságúra, majd vedd le a felső sütőpapírt és szúrj a tésztából tetszőleges formákat. 
Süsd a kekszeket kb. 8-12* percig, illetve amíg a szélein barnulni nem kezdenek. 
Hagyd a sütiket kihűlni, mielőtt elkezded kóstolgatni, mennyire finom :)



* nekem 8 perc elegendő volt, de a sütési idő függ a kekszek vastagságától.

Még annyi megjegyzés, hogy a maradékokat mindig összegyúrtam és újra kinyújtottam. A 4-5. gyúrásra a kezem már annyira olajos volt, hogy szappannal kellett kezet mosnom. Ennek ellenére a papírok közötti nyújtás teljesen jól működött, nem adtam a tésztához több mandulalisztet.

** Ma (2010. december 17-én) kisütöttem egy új adagot, de ezúttal kihagytam belőle a szőlőmagolajat, tettem bele egy kis őrölt kardamomt, illetve reszteltem bele friss gyömbért. A tetejét egy-egy félbevágott hántolt mandulaszemmel díszítettem. Így is nagyon finom lett, úgyhogy nyugodtan el lehet felejteni az extra olajat, legalább egy drága hozzávalóval kevesebb :)


Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2010. december 13., hétfő

Gesztenye fagylalt (tej- és cukormentes, paleo)

Édes és Keserű ismét megihletett. Csak pár napja tette fel Gesztenye fagylalt receptjét, de már el is készítettem az én változatomat: természetesen tej- és cukormentesen, egy kicsit más mennyiségekkel, más összetevőkkel, de az eredeti érdem az övé.
Gyorsan fel is rakom, hogy az Ausztráliában élő olvasóim el tudják készíteni karácsonyra vagy csak úgy a nyárra.

Hozzávalók:

4 dl kókuszkrém
5 tojássárgája
1-2 evőkanál xylit
1 doboz (439g) natúr gesztenyepüré*
2 marék mazsola
mandulalikőr
5 dkg 85%-os étcsokoládé

Melegítsük fel a kókusztejet. A tojássárgát keverjük habosra az édesítőhöz majd adjuk a kókusztejhez. Közepes hőfokon, állandó keverés mellett sűrítsük be, majd a végén oldjuk fel benne a gesztenyepürét. Hűtsük le a krémet és egy éjszakán át pihentessük a hűtőben. A  mazsolát áztassuk be félig mandulalikőrbe, félig forróvízbe. A csokoládét alacsony hőfokon olvasszuk fel, majd öntsük ki egy márványlapra vagy alufóliára és vékonyan kenjük szét. A legjobb, ha ezt is hűtőbe tesszük megdermedni. 
Másnap készítsük el a krémet a fagylaltgépben, majd ha kész van, keverjük hozzá a mazsolát (én beleöntöttem az alkoholos lét is). A csokoládét forgácsoljuk fel (ha alufóliára kented, a legegyszerűbb, ha összegyűröd a fóliát és így töröd össze a csokit) és azt is keverjük bele a fagyiba.

Fogyasztás előtt legalább egy órával érdemes áttenni a mélyhűtőből a hűtőbe, egyébként nagyon kemény lesz.



* Természetesen házi natúr gesztenyepürével csak jobb lehet, de ki akartam próbálni, hogy legalább az ilyen édességekre alkalmas-e ez a francia termék. Szerintem a magyar gesztenyepürével jobb, férjem szerint viszont ez a No. 1. fagylaltom. Az áfonyás-pisztáciás nála lecsúszott a második helyre :)

Figyeld a következő bejegyzést, mely a paleo mézeskalács lesz!

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2010. december 11., szombat

Gasztrokülönlegességek Tasmániából

Tasmán kirándulásunkról hoztunk néhány gasztrokülönlegességet. Témájától fogva inkább ezen a blogomon mutatom be őket:


A piros terítő hiba volt :( De már túl későn vettem észre...

 Balról jobbra: Teafa-méz, a kis üvegben elől Gyömbéres méz, mögötte Leatherwood-méz, tetején Gum Honey, ami egy eukaliptusz fa méze, cukormentes sárgabarack lekvár

A sárgabarack lekvár mellett cukormentes málna lekvár, mellette Bogyós zöld tea (málna-, eper- és ribizli darabokkal), mellette cukormentes meggy lekvár, elől fűszeres cseresznye befőtt

Levendulás Earl Grey, málnabor, áfonyabor, málnaecet

Íme egy cikk a tasmán különlegességekről, magyarul, itt.

Ha pedig kíváncsi vagy a túránk részleteire, elolvashatod őket itt:

2010. december 6., hétfő

Ausztrália (média) szakácsai - Stephanie Alexander



Rövid életrajz:
Eredetileg könyvtárosnak tanult, majd miután befejezte tanulmányait, 21 évesen utazgatott egy kicsit a világban*. Ekkor fedezte fel a a francia konyhát, amely olyan hatással volt rá, hogy azóta is rendszeresen visszalátogat az országba.
Első éttermét, a Jamaica House-t 1964-ben nyitotta. A hely szakmailag sikeres volt, magánéletileg viszont kudarc, mivel Stephanie, saját bevallása szerint nem tudta rendesen összeegyeztetni az üzleti és magánéletét, ezért házassága két év múlva tönkrement (egy kislánya született ebből a kapcsolatból). 
1976-ban újra férjhez ment, megszületett második kislánya, majd megnyitotta a Stephanie's Restaurant nevű éttermét Melbourne Fitzroy nevű negyedében, mely később a közép-osztálybeli Hawthorn negyedbe költözött. Az étterem 1997-ben zárt be, de csak azért, hogy Stephanie az egyéb feladataira tudjon koncentrálni. Ebben az évben nyitotta meg lányával és 2 másik partnerrel a Richmond Hill Cafe & Larder nevű helyet (kávézó, sajtkóstoló és bolt egyben), amiből aztán 2005-ben szállt ki. A hely azonban azóta is működik.
A nyolcvanas évek közepén jelent meg első szakácskönyve, melyet mára számos, sikeresnél sikeresebb követett. Egyik jelentős és népszerű műve a The Cook's Companion, mely abc sorrendbe mutatja be a főzési hozzávalókat és módszereket (a könyvnek azóta egy bővített, átdolgozott kiadása is megjelent).
Első TV szereplésére nem sokkal e könyv megjelenése után került sor, az ABC által bemutatott A Shared Table című sorozat kockáin.
Stephanie kezdeményezésének és lelkes közreműködésének köszönhető az egyik nemzeti iskolai program, melynek keretében általános iskolások tanulnak kertészkedni, növényt termeszteni és főzni az iskolai oktatás keretében. 2004-ben Stephanie megalapította a Kitchen Garden Foundation-t ("Konyhakert Alapítvány"), mely egy non-profit szervezet és azon dolgozik, hogy az iskolai kertészet és főzés tanítása elterjedjen az országban és ezzel egészséges étkezésre szoktassa a gyerekeket. 2006-ban Victoria Állam kormánya 2,4 millió dollárral támogatta az alapítvány munkáját, mely 40 új Victoria állambeli általános iskolában tette lehetővé a konyhakert programot.


Főzési stílusa:
Friss, szezonális alapanyagok, házias ételek


Filozófiája:
"Nincs olyan, hogy "gyerek-kaja". Ha az étel jó, mindenki élvezni fogja, kortól függetlenül."


Publikációi:
Receptjeivel rendszeresen találkozhatunk az alábbi kiadványokban:

The Age
Good Weekend Magazine
Australian House & Garden


Könyvei (zárójelben a megjelenés éve):
  • Menu for Food Lovers (1985)
  • Stephanie's Australia (1992)
  • Stephanie's Feasts & Stories (1993)
  • Stephanie's Seasons (1995)
  • The Food of Australia: Contemporary Recipes from Australia" Leading Chefs (1996)
  • Recipes My Mother Gave Me (1997)
  • Stephanie's Journal (1997)
  • A Shared Table (2000)
  • Cooking & Travelling in South-West France (2002)
  • Stephanie's Menus for Food Lovers (átdolgozva: 2003)
  • Tuscan Cookbook (társszerző: Maggie Beer, 2003)
  • The Cook's Companion (első kiadás: 1996, átdolgozott: 2004)
  • Kitchen Garden Cooking with Kids (2006)
  • The Kitchen Garden Companion (2009)

Televízió:

Stephanie bemutatja a Kitchen Garden programot

Egy epizód az A Shared Table című sorozatból:

Junoir Master Chef Australia (2010)


Magyar vonatkozású információk:
Nem találtam semmi különlegeset, de ha valaki tud ilyesmiről, szóljon.


Weboldala:  




Recept:
Néhány recept itt.

* ez az utazgatás a világban elég jellemző az ausztrálokra. Általában a tanulmányaik befejeztével vagy a felsőoktatási tanulmányaik előtt felkerekednek és néhány hónapig (vagy akár egy pár évig) utazgatnak.

2010. december 3., péntek

Karácsonyi fagylalt (tej- és cukormentes, paleo)

Édes és Keserű Fűszeres teje megihletett.
Miközben Európa-szerte kezdődnek a havazások, nálunk lassan nyár van, így ha innék is tejet, akkor sem kívánnám a nagy melegben. Pedig az említett ital a finom fűszereivel igen csak csábítóan hangzik.

Vasárnap este vacsora vendégeket vártunk és nálam, ha vendégség van, nincs étkezés desszert nélkül. Nem kellett sokat gondolkoznom azon, hogy ezúttal fagylaltot készítek, karácsonyi "bemelegítésként" :)

A fagylaltot fagylaltgépben készítettem el, így ennek megfelelően a keverőtál már elő volt készítve (mélyhűtőben kell tartani legalább 24 órát. Az enyém folyamatosan ott tanyázik... just in case :)  )

És mielőtt nekikezdenél, egy jó tanács: egyből dupla adagot** készíts ;)

Hozzávalók:
4 dl kókuszkrém* (csak azért ennyi, mert ennyi van egy konzervben)
1 narancs reszelt héja
2 csillagánizs
1 nagy rúd fahéj
4-5 egész szegfűszeg
kevés frissen reszelt szerecsendió
4 db tojás
5 dkg xylit (lehet kevesebb is)
1 teáskanálnyi vanília paszta vagy 1 rúd vanília
1 kis marok pisztácia, durvára törve
1 marok aszalt tőzegáfonya

A kókuszkrémbe beleteszem a fűszereket: a narancs reszelt héját, a csillagánizst, a fahéjat, a szegfűszegeket, végül reszelek bele egy kis szerecsendiót. Az egészet együtt felforralom, majd hagyom lehűlni.
A tojásokat egy fém üstbe ütöm, hozzáadom az édesítőt és a vanília pasztát, majd az egészet gőzfürdő felett habosra főzöm. Amikor már elég habos és krémes, kiveszem az üstöt a gőzfürdőből és fokozatosan a krémhez öntöm a fűszeres kókuszkrémet. Visszateszem a tálat a gőzfürdőbe és a "kis rugóssal" tovább verem a krémet. Sokat már nem fog sűrűsödni, de nem baj. Az enyém egy hígabb puding állagát vette fel.
A tálat leveszem a hőről és hagyom kihűlni.
A kihűlt krémet a fagylaltgépbe öntöttem, ami 20 perc alatt szépen, fokozatosan lehűtötte.
A kész fagylaltot átöntöttem egy fél literes, lezárható tetejű műanyag edénybe, majd gyorsan belekevertem a durvára tört pisztáciát és az aszalt áfonyát. 

Fogyasztás előtt nem kell áttenni a hűtőbe, mert gyorsan olvad.




* lehet kapni kókusztejet és kókuszkrémet. A kettő között állagában az a különbség, hogy a kókuszkrém jóval sűrűbb, mint a kókusztej.

** őszintén szólva az első adag olyan gyorsan elfogyott, hogy még képet is elfelejtettem róla készíteni :((( Ma újra elkészítettem, de dupla adagban, viszont a 8 tojássárgához csak 4 tojásfehérjét adtam és a xylit mennyiségét nem dupláztam. Így is jó lett.

A fagylalt nagyon finom lett. Fűszerek nélkül nagyon jó alap készülhet belőle, amiből könnyen készíthetünk más ízesítésűeket is.

Íme néhány egyszerű változat:

- Vaníliáshoz (a fentieknek megfelelően) tegyünk a tojásokhoz 1 teáskanálnyi vanília pasztát vagy 1 vanília rúd magját;

- Csokishoz tegyünk 10 dkg olvasztott étcsokit és 2 evőkanál cukrozatlan kakaót a már megfőzött, habos tojáskrémhez;

- Sztracsatelláshoz készítsük el a vaníliás fagyit, majd amikor kivesszük a fagylaltgépből, keverjünk hozzá 10 dkg apróra tört étcsokoládét.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2010. december 1., szerda

Paleo palacsinta mandulalisztből

Pocsék kép, sajnálom. De a palacsinta finom volt :)

Hozzávalók:
2 nagy tojás
1 evőkanál agavé nektár (vagy más édesítő)
1 teáskanálnyi vanília paszta
1/4 bögre víz
1 1/2 bögre őrölt hántolt mandula
1/2 teáskanál só
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál gesztenyeliszt*
2 evőkanál szőlőmagolaj (vagy más olaj, zsír a sütéshez)
Keverjük össze a tojásokat, az agavét, a vanília pasztát és a vizet egy kézi mixerrel, amíg jó sima nem lesz. Keverjük össze a mandulalisztet, a sót, a szódabikarbónát és a gesztenyelisztet, majd fokozatosan adjuk a tojásos keverékhez. 
Az olajat közepes hőfokon melegítsük fel egy palacsinta sütőben, majd tegyünk bele egy jó púpozott kanállal a palacsinta tésztából.
Vigyázat! Nem lesz olyan vékony, mint a mi hagyományos palacsintánk, inkább egy kicsit vastagabb, mint az amerikai palacsinta. Viszont feldobható, forgatható. 



*A recept eredetileg tapióka (nyílgyökér) lisztet ír, de gondoltam, kipróbálom inkább a gesztenyével, hisz annak is van keményítőtartalma. Remekül bevált.

A recept Elana Amsterdam: The Gluten-free Almond Flour Cookbook című könyvéből származik.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2010. november 30., kedd

Ausztrália (média) szakácsai - Maggie Beer



Rövid életrajz:
Ki is ez a Maggie Beer? Szerintem termékei révén az egyik legismertebb személy Ausztráliában.
14 évesen hagyta ott a sulit és mire 34 éves lett, már vagy 30 különböző állást kipróbált. 
Férjével 1973-ben költözött Dél-Ausztráliába, a Barossa völgybe, ahol egy fácán farmot kezdtek el vezetni (férje díjat is nyert a vadmadarak tanulmányozásáért). 
Először csak egy boltot nyitottak, majd ez később étteremmé nőtte ki magát. 15 évvel később, 1993-ban bezárták az éttermet, hogy csak az általuk készített különleges termékek eladására tudjanak összpontosítani: a híres fácános paté-ra, a birsalma sajtra, a verjuice-ra és az egyéb, tartósítószermentes ínyencségekre (fagylaltok, lekvárok, levesek, borok, stb). 
1997-ben egy adelaide-i étterem, a Charlick's Feed Store társtulajdonosa lett. 

Főzési stílusa:
Házias ételek egy-egy különleges összetevővel

Filozófiája:
"Szezonális termékek, melyek az érettségünk csúcsán lettek szüretelve - ez az alapja mindannak, amit csinálok. Minden az ízről szól. Ízek és minőség a termékeimben mindenek felett és sosem kötnék kompromisszumot az adalékanyagokkal vagy tartósítószerekkel.
Célom, hogy a legjobb minőségű termékek mindenki számára elérhetők legyenek, függetlenül a főzési tudástól vagy attól, hogy az elfoglalt életstílus szigorú időbeosztást diktál. Élvezd!"

Díjak:
1989: "Woman of the Decade in the Hospitality Industry" (kb. "Az évtized asszonya a vendéglátóiparban")
1992: Advance Australia Award
2008: "llustrated Book of the Year" a Maggie's Harvest című könyvéért
2010: Senior Australian of the Year - amikor ezt megkapta (65 évesen), azt mondta: "Sosem gondoltam magamra, mint idősre - pedig az vagyok. Csak annyira elfoglalt vagyok, hogy nem vettem észre."


Publikációi:
Receptjei rendszeresen szerepelnek a különböző magazinokban, mint például:
Food & Wine
House & Garden
Taste

Barossa Food
Cooking with Verjuice (2003)
Kitchen Garden Cooking with Kids
Maggie's Harvest (2007)
Maggie's Farm
Maggie's Orchard
Maggie's Kitchen (2008)
Maggie's Table (2003)
Tuscan Cookbook (2003), társzerző: Stephanie Alexander
Your Brick Oven

Televízió:
The Cook and the Chef, sorozat (ABC), melyben Simon Bryant-tel szerepel együtt, aki a Hotel Hilton Adelaide chéfje
Masterchef (Channel 10), 1 epizódban meghívott vendégként szerepelt


Magyar vonatkozású információk:
Online üzletében lehet vásárolni "Tokay"-t. Nos, ez nem a mi Tokajink, ezért több, mint fél éve, amikor ráakadtam erre az információra, rögtön küldtem neki a névhasználattal kapcsolatban egy emailt, amire két nap múlva meg is jött a válasz. Íme:



Dear Alexandra,
Thank you so much for your email regarding Tokay. In recent years, there has been a global trend to protect the integrity of names of products (Champagne being a high profile example of this). In 2018, it will become a requirement that only traditionally produce Tokay wines, from Hungary, will be given the name Tokay. In the Barossa,muscadel grapes which have also been known as tokay grapes are used, and have been for over a century,. The style of wine produced in the Barossa and elsewhere in Australia has always been the fortified wine style (i.e. port) rather than the dessert wine style of Hungary. However, Maggie and Colin do intend to rebrand their fortified wine in the future to conform with the EU agreement. Regardless of name, the product itself is a delicious example of a fortified wine and a new term will develop to brand this style of wine that flourishes in the Barossa Valley.
Thank you again for taking the time to send through your email.
Best wishes,
Julia 
Maggie Beer's Farmshop
Pheasant Farm Road
NURIOOTPA SA 5355
P  +61 (08) 85 62 4477
F +61 (08) 85 62 4757
farmshop@maggiebeer.com.au
visit us at  www.maggiebeer.com.au

Angol nem tudok számára a levél lényege röviden, hogy az EU szabályzással összhangban 2018-ig van haladékuk a névhasználatra. Az általuk Tokay néven forgalmazott bor "Tokay" nevű muskotályos szőlőből készül, immár több, mint 100 éve, és nem is desszert bor, mint a magyar Tokaji, hanem inkább "port" típusú bor.
Azt már én teszem hozzá, hogy ez utóbbi megjegyzés, hogy az ő Tokay boruk még csak nem is desszert bor, még inkább megtévesztővé teszi a névhasználatot, azzal meg mi, magyarok maximálisan tisztában vagyunk, hogy Tokajban nem csak desszert bor készül, a "Tokaji" jelzőt használva.


Weboldala:  
http://www.maggiebeer.com.au/


Recept:
Hamarosan :)
Addig is válogassatok kedvetekre az itt  vagy itt található angol nyelvű receptekből.

2010. november 28., vasárnap

Kreatív blogger díj



Köszönöm szépen a díjat Zsuzsinak, az Egészség piknik blog szerzőjének, valamint 
Áginak, a Go for it! blog szerzőjének, hogy rám gondoltak a díj adásakor!

2010. november 26., péntek

Gluténmentes dobostorta

És majdnem cukormentes is. Kivéve a tetejét :)

Miután elolvastam Maimoni élvezetes beszámolóját és tapasztalatait az éjszakai dobostorta sütésről, nem hogy eltántorított volna, de inkább kedvet kaptam ahhoz, hogy magam is megsüssem ezt a neves édességet. Látom, hogy most egyébként is dobostorta láz fut végig a gasztroblogokon, úgyhogy iparkodni kell, ha az ember az élmezőnyben akar lenni :)

Még életemben nem sütöttem dobostortát és lehetőségem sincs arra, hogy bármelyik sarki cukrászdába betérve befaljak egy szeletet, így itt volt már az ideje, hogy a kihívás elé álljak. 
Volt bennem egy erős késztetés, hogy magam is este 10-kor álljak neki a tortakészítésnek, de csak nem jött össze, így kénytelen voltam a szombat délutánomat erre áldozni. 

Nos, a torta elkészítése - dacára Móni részletes iránymutatásának - nem volt problémamentes. Már csak azért sem lehetett, mert
1) nincs itthon finomliszt,
2) nem tartok itthon finomított cukrot.
És persze nem is terveztem ezek vásárlását. Gondoltam, inkább elkészítem az étkezésünkhöz jobban  illő gluténmentes verziót :)

Az alaprecept persze nálam is Macikonyhától származik, egy kevés módosítással.

A krém készítésével kezdtem a műveletet:

Hozzávalók a krémhez:
4 db tojás
10 dkg xylit
1 teáskanálnyi vanília paszta
10 dkg Lindt 85%-os étcsokoládé
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
20 dkg vaj
egy kevés rum - helyett mandulalikőrt használtam, mert a rum üvegestől elpárolgott...

A tojásokat összekevertem a xylittel és a vanília pasztával. A csokit apróra vágtam és egy fondű készletben megolvasztottam. Gőzfürdő felett habosra keverem a tojáskrémet, majd a gőzről levéve beledolgoztam az megolvadt csokit, a kakaóport és az alkoholt, végü hagytam a krémet lehűlni. Ezután hozzáadtam a szobahőmérsékletű vajat és habosra kevertem.

Ezután jött a tortalapok elkészítése.
A sütőt előmelegítjük 180 C fokra (az enyém nem hőlégkeveréses). 7 db levágott sütőpapírra rárajzolunk egy-egy 18 cm átmérőjű kört.

Hozzávalók a piskótához (egy 15 cm átmérőjű tortához):
7 db nagy tojás
1 csipet só
2 csapott evőkanál xylit
9 púpozott evőkanál őrölt hántolt mandula

A tojásokat a sóval és a xylittel kézi mixer segítségével habosra kevertem, majd hozzáadagoltam a mandulaőrleményt. 
A sütőpapírokat megfordítottam, hogy a ceruzás fele ne érintkezzen a tésztával és egyenletesen rákentem mindegyikre a tészta 1/7-ét. (Hogy is történt mindez? Lásd a leírás után).
Az egyes lapokat külön-külön, kb 10 perc alatt kisütöttem (hétszer 10 perc alatt persze).
Amikor a lapok megsültek, egy kis pihentetés után lehúztam róluk a papírt (ha melegen tettem, akkor törtek a lapok). Vigyázzunk, ne tegyük a lapokat egymás tetejére mert a tetejük ragad!
Amikor a lapok mind elkészültek és kihűltek, egyenként rájuk raktam egy 15 cm-es tortaformát (karikát) és a perem körül levágtam a lapokat. 
A legszebb lapot félretettem, hogy bevonjam a karamellel, a többit egyenletesen megkentem a krémmel, majd bevontam a torta oldalát és tetejét is. 

A félretett lapot 8 részre vágtam, de szorosan egymáshoz tolva tartottam, mert a karamellt egyben kell ráönteni.

Karamell készítése:
15 dkg cukor (xylit nem jó!)
2 teáskanál ecet
2 teáskanál vaj
víz

Egy kisebb nyeles edénybe tettem a cukrot és annyi vizet adtam hozzá, amennyivel épp simára lehet keverni. (nekem 4 evőkanálnyi kellett). Hozzáadtam az ecetet és a vajat, és közepes lángon folyamatosan kevergetve elkezdtem megolvasztani. Amikor a karamellnek megfelelő lett a színe, levettem az a tűzről és finoman az előkészített piskótára öntöttem. Egy hosszú, vajazott pengéjű késsel felcikkezem a még forró karamellt.

Kb. két maroknyi hántolt mandulát apróra vágtam és a sütőben egy kicsit megpirítottam. Ezzel a mandulatörmelékkel bevontam a torta oldalát.
Amikor a karamell megszilárdult, az előkészített torta tetején bejelöltem a 8 szeletet, egy-egy krémrózsát nyomtam minden szelet szélére, majd ráhelyeztem a felcikkezett dobos tetőket. A torta közepére is nyomtam egy krémrózsát és megszórtam egy kevés mandulatörmelékkel.





Tapasztalatok:

- A torta eredetileg 24 cm-es lett volna, de a mandulapiskóta olyan törékeny és vékony volt, hogy inkább 15 cm-esre vágtam a lapokat. Igazából 7 helyett 6 rétegem lett, mert biztos, ami biztos alapon az utolsó két adagnyi tésztát egyben sütöttem ki, hogy az legyen a teteje. Legközelebb több tojásból kell készítenem a piskótát, hogy elég vastagok legyenek a rétegek. Vagy ugyanekkora tortát fogok készíteni :D

- Sajnos, egyszerre csak egy lapot tudtam sütni, mert nem volt két megfelelő méretű tepsim... persze, ha tudtam volna előre, hogy végül 15 cm-es tortám lesz, akkor egyszerre két lapot is be tudtam volna tolni a sütőbe...

- Nem volt itthon finomított cukrom, csak rapadura cukrom. Azt is csak emiatt bontottam ki, mert egyébként nem használom. Nos, bár korábban is olvastam, hogy a karamellhez csak a fehér cukor jó, emiatt nem akartam elszalasztani a páromat, hogy hozzon egy kilóval. A nádcukor azonban nem jó ehhez a művelethez, mert a színe soha sem lesz olyan szép borostyánszínű, amilyennek a dobostorta tetejének lennie kellene. Ehhez valóban csak a fehér cukor jó. Mivel a színe miatt hamarább abbahagytam a karamellizálás folyamatát, végül nem is dermedt meg úgy, ahogy kellett volna. 
Minket speciel ez nagyon nem zavart, mert apósomon kívül (aki rabja a cukornak) egyikünk sem ette meg a tetejét. Legközelebb biztos finomított cukrot fogok használni, már csak a látvány miatt.

- Gondolkoztam azon, hogy a vajat is kiváltom ghee-vel, de már a piskótát is rizikósnak tartottam és féltem, hogy esetleg a krém sem sikerül. Így a vaj maradt.

- Ausztráliában élőknek mondom, hogy a kakaóport Baking Cocoa néven érdemes keresni a két nagy élelmiszerlánc sütéshez árult hozzávalóinak polcán.

És most lássuk, hogyan is számoltam ki, mennyi tészta kell egy-egy adag piskóta réteghez:

Mielőtt a tésztát bekevertem volna, lemértem a műanyag edény súlyát és feljegyeztem. Amikor a tészta kész lett, lemértem az egészet tálastól, a kapott számból levontam az edény súlyát, az eredményt pedig elosztottam héttel. Ezt a számot kivontam az össztömegből, így kijött, hogy mennyinek kell a tálban maradni, ha kikanalazok egy piskótányi mennyiséget.

Számokkal:
A tál 488 gramm volt. 
Bekevert tésztával együtt az össztömeg 1027 gramm lett.
A tészta súlya, tál nélkül: 1027-488 (g) = 539 (g)
Egy darab piskóta réteg súlya (7 réteg esetén): 539/7 = 77 (g)
A tálból tehát annyit kell kivenni, hogy a mérleg végül 1027-77 = 950 (g)-ot mutasson.

Összeadás, kivonás, osztás - azt hiszem, harmadikos tananyag, úgyhogy nyugodtan ki lehet adni a feladatot 9 éves gyermekünknek, a következőképpen:
7 rétegű tortát sütünk. Ha a tálunk 488 grammos, tésztával együtt pedig 1027 grammot mértünk, akkor hány gramm marad a tálban egy rétegnyi piskótához szükséges tészta kikanalazása után? Minden réteghez ugyanannyi tésztát használunk.

Gyerkőcünk legalább megérti, miért van szükség a matematika tudásra a mindennapi életben :)

Tejérzékenyeknek: A vajat ki kell váltani valamivel. Megpróbálhatod ghee-vel vagy kókuszolajjal.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van. De ne edd meg a torta tetejét :)

2010. november 24., szerda

Narancsos répa dzsem és bonbon

Szeretem a Nova Szakácskönyveket, mondtam már? :)
E receptnek az eredetije is e sorozatból való, a Házi Befőzés című kötetből. 14 évesen vettem, az első fizetésemből (nyári munka volt). 

Bármennyire is jó ez a szakácskönyv, egy kicsit változtattam a recepten. Legfőképpen azért, mert a könyvben található kép nem illik a leíráshoz... nem azt látod, amit a recept alapján vársz.
Másfelől meg persze az én kreációm egy kicsit egészségesebb változat :)

Hozzávalók:
1 kg zsenge répa
10 dkg xylit
1 db citrom
2 db narancs
1 rúd vanília vagy 1 teáskanálnyi vanília paszta
1 löttyintésnyi Grand Marnier

A sárgarépát megtisztítjuk, végeit levágjuk, majd fél centi vastag karikákra vágjuk. Lábasba tesszük, hozzáadjuk az édesítőt, a vanília pasztát, a citrom reszelt héját és a narancsok levét. Hozzáöntünk 2 dl vizet és puhára pároljuk a répát. Amikor már elég puha, hozzáöntjük a Grand Marnier-t, majd egy botmixerrel összeturmixoljuk az egészet. Visszatesszük addig főni, amíg még jobban be nem sűrűsödik. 
Azonnal, tűzforrón  üvegekbe töltjük, lezárjuk és fejre fordítva hagyjuk kihűlni. 

A lekvárt elsőként az ajándékba készült bonbonokba töltöttem, de el tudom képzelni fagylalt alapanyagként vagy tortakrémként is - amellett, hogy a vajas kalácson is jól mutathat és garantáltan finom :)



Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2010. november 23., kedd

Jamie does...

Kedves Ausztráliában élő sorstársaim!

Felhívom a figyelmeteket a Woolies italboltjának az akciójára: 
Ha veszel 6 üveg bort, mely az akcióban részt vesz, akkor megkapod mellé ajándékba
Jamie Oliver legújabb szakácskönyvét, a Jamie does...-t :)



A borok nem drágák, a legolcsóbb $9.88, a legdrágább $12.97 egy üveggel. 
És jó fajták. A könyv pedig eredetileg kb. $60-ba kerül...
Nem rossz üzlet, igaz? :)

Az én példányom már megvan.
Te már elküldted a férjedet a borokért? ;)

A hirdetést itt megnézheted a katalógus 17. oldalán.

2010. november 22., hétfő

Shirazban főtt aszalt szilva dzsem és bonbon

Még novemberben készítettem el ezt az ételt (kisebb változtatásokkal), melynek kísérője volt a szilvaszósz. Mivel nálunk ugyebár most kezdődik a nyár, friss szilvát még nem lehet kapni. Aszalt szilva viszont mindig van itthon, így ebből készült a szósz is. 
Nos, nem lett olyan szép piros, mint az eredeti receptnél látható, de nagyon finom lett! 
És mivel már pár napja azon gondolkoztam, milyen különleges bonbonokat készítsek karácsonyra, nem volt nehéz eldönteni, hogy ez a szósz remek lesz lekvárnak is, s mint ilyen, bonbon tölteléknek is :)

Hozzávalók:
fél kg kimagozott aszalt szilva
annyi shiraz*, amennyi legalább félig ellepi a szilvákat (kb. másfél - két deci)
fahéj
frissen őrölt színes vagy feketebors

Az aszalt szilvákat egy kis nyeles serpenyőbe tettem, félig leöntöttem shirazzal, majd felöntöttem forrásban lévő vízzel. Egy ideig állni hagytam, hogy a szilvák megpuhuljanak és magukba szívják a folyadékot, majd az egészet feltettem főni. Amikor már rotyogott, megszórtam jó sok fahéjjal és frissen őrölt borssal. Ez utóbbival sem spóroltam. 
Hagytam tovább főni, amíg a folyadék kezdett csökkenni és besűrűsödni. Ekkor levettem a főzőlapról és egy botmixerrel az egészet jó krémesre kevertem. 
A dzsemet (a család minden tagja által elvégzett minőség-ellenőrző kóstolója után) az előkészített tiszta üvegekbe kanalaztam, lezártam a kupakkal, fejre állítottam és így hagytam őket kihűlni.
Két kisebb üvegem lett majdnem tele, kb. másfél deciliteresek. 

Nagyon finom, sűrű lekvár lett az eredmény, aminek van egy kis borsos-csípős utóíze. 
A bors használata édességekbe nem új dolog, már az ókorban is nagyon népszerű fűszernek számított.

Ezzel a lekvárral töltöttem meg az ajándékba készített bonbonokat is az alábbi képen:



Itt már ketté vágtam egy-egy bonbont, hogy látszódjon a töltelék.

Az aszalt szilva dzsem mellett készítettem még sütőtök lekvárt, paradicsomdzsemet és narancsos répa lekvárt is. (Receptek később).

A paradicsomdzsemhez ezt a jól bevált receptemet használtam, azzal a különbséggel, hogy csak 10 dkg xylitet tettem bele a cukor helyett és egyáltalán nem használtam rumot. Így is elég édesnek találtam.

* a shiraz vörösbor, itt Ausztráliában nagyon népszerű és gyakori. A férjem egyik kedvence, ezért mindig van itthon.Természetesen más vörösbort is használhatsz.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...