Lemon Curd (vajas citromkrém) - grépfrúttal

Vagyis írhattam volna vajas grépfrútkrémet vagy grapefruit curd-öt is.

Nemrégiben kaptam 5 kg grépfrútot, azzal az instrukcióval, hogy nagyon savanyú, úgyhogy enni annyira nem jó, inkább lekvárnak. Nem baj, azért elhoztuk, s miután férjemmel megkóstoltuk megállapítottuk, hogy nincs ezzel semmi gond, tipikus grépfrút íze van. Mert szerintünk a grépfrút alapvetően savanyú, s bár vannak kevésbé savanyúak, azokat sem hívnám édesnek. 
Szóval el is terveztem, hogy lekvár lesz belőlük, aztán másképp alakult, mert időm nem volt az elkészítésére. 
Ma viszont meggondoltam magam és az egyik darab fele grépfrútkrémként végezte, a másik fele fenyőmagos grépfrúttortaként. Mindkettő nagyon finom. 
Ezek után pedig kitaláltam, hogy a maradék gyümölcs levét lefagyasztom és majd apránként grépfrútkrémet készítek belőle. Mert ajándéknak is tökéletes. 

Hozzávalók
4 db tojás
10 dkg paleo édesítő (nálam Natvia márkájú stevia & eritritol keverék)
70 ml frissen facsart grépfrútlé (vagy citromlé*)
1/2 bögre (kb. 70 ml) puha ghí (vajzsír, tisztított vaj)

A krémet gőz fölött kell majd elkészíteni, így ennek megfelelő edényekkel dolgozunk.
Egy lábasban forraljunk fel egy kevés vizet, majd vegyük alacsonyra a hőmérsékletet.
Egy fém vagy üveg keverőtálban összekeverjük a tojásokat az édesítővel, végül belekeverjük a grépfrútlevet. 
A tálat gőz fölé helyezzük és hozzáadjuk a ghít. 
Folyamatos kevergetés mellett kb. 3 perc alatt a krém besűrűsödik. 
Üvegcsékbe töltjük és hagyjuk lehűlni. 
Fogyasztásig hűtőben tartjuk. 

* ha citromkrémet készítünk és biocitrommal dolgozunk, érdemes a citrom reszelt héját is beletenni.

Tejérzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.  
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van. Autoimmun betegeknek a ghí használata nem ajánlott.

Citromos pesto

Ebben a pestoban az az érdekes, hogy a neve ellenére nincs benne citrom. Van benne viszont citomos bazsalikom, aminek pont olyan az illata, mint amilyen a neve: citromos bazsalikomos.


Idén gyönyörűen nőtt minden fűszernövényem, még a bazsalikomjaim is. Van édes, görög, thai, lila és citromos. Pestohoz az utóbbi a kedvencem.

 

Hozzávalók
1 csokor citromos bazsalikom
1 gerezd fokhagyma
2 evőkanál fenyőmag
1 csipet durva tengeri só
2/3 bögre frissen reszelt parmezán
2-3 evőkanál extra szűz olívaolaj  


A megtisztított, megszárított bazsalikomleveleket leszedjük a szárról, a fokhagymát megpucoljuk. A sajt és az olaj kivételével mindent beleteszünk az aprítógépbe és pár perc alatt apróra vágjuk a hozzávalókat. Fokozatosan hozzáadjuk a sajtot, végül az olívaolajat.
Szükség esetén adunk hozzá még olajat.

És hogy mivel esszük a pestot?
Ha nem vagy paleos, kóstold meg a gombás-pisztációs risottot friss spenóttal és pestoval vagy a fóliában sült lazacot pestoval és zöldbabbal. 
Egyébként pedig várj még pár napot és bemutatom az aktuális kedvencünket :)


Tejérzékenyeknek:  Ha valódi, hosszan érlelt parmezánnal készíted, akkor Te is ehetsz a pestoból. 
Glutén érzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.  
Paleosoknak:  A sajt csak kompromisszum a paleoban. Válaszd a valódi, hosszan érlelt parmezánt és élvezd az ételt úgy, ahogy van. 

Kokonella, avagy vaníliás kókuszkrém

Rendszeresen megnézem az összetevők listáját, amikor vásárolok. Nem csak a káros, ill. az allergizáló anyagok miatt, hanem azért is, hogy megtudjam, vajon otthon magam is el tudom-e készíteni az adott terméket.
Így jártam a vaníliás kókuszkrémmel is, amivel egy bioboltban találkoztam először. Maga a termék vonzott, az ára viszont taszított. Miután elolvastam, mi van benne, megkönnyebbülve tettem vissza a polcra.

A képen banánkenyérre kenve látható

Hozzávalók
20 dkg kókuszreszelék
1 teáskanálnyi vanília paszta
1 evőkanál méz vagy világos agavé nektár
kb. 3-4 evőkanál folyékony kókuszzsír


A kókuszreszeléket aprítógépbe tesszük és kb. 5 percig aprítjuk. Hozzáadjuk az olvadt kókuszzsírt, a vanília pasztát és az édesítőt, majd 1-2 percig tovább aprítjuk. Akkor jó, ha kenhetően krémes állagú. Ha szükséges, adjunk hozzá több kókuszzsírt.


Felhasználása a nutellához hasonló: kenyérre lehet kenni vagyis süteménybe tesszük.
Esetleg elkészíthetjük belőle a legfinomabb házi Bountyt vagy Raffaello golyót :)


Fontos kiegészítés (2012. április 26.)
Az aprítás milyensége függ az aprítógép erejétől és a kókuszreszelék szárazságától. Lehet, hogy 10-15 percig is járatni kell a gépet ahhoz, hogy elég apró legyen a reszelék, ez esetben azonban többször pihentetni kell, nehogy leégjen a motor. 
A krémesség részben a kókuszszemek nagyságától függ, másfelől a kókuszzsírtól. Ha homokosnak érzed, ha nem áll össze, az mind azt jelenti, hogy több kókuszzsír kell hozzá. Nyugodtan adagold, ne sajnáld, de csak fokozatosan. Hozzáadni mindig tudsz, visszavenni már nem :)
Sok sikert!


Tejérzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van. 
Glutén érzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.  
Paleosoknak:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Egészséges nutella

Pocak Pannánál láttam először a nutella paleo változatát és egyből arra gondoltam, hogy ezt ki kell próbálnom. Igazság szerint a bolti nutellát soha nem szerettem - nekem valahogy furcsa volt, hogy csokoládékrémet kenjek a kenyérre.


No, ezzel a nutellával inkább az a gond, hogy nem eszünk kenyeret :D 
Mi helyette paleo banánkenyérre kentünk, de annak híján csak úgy magában is olyan finom, hogy egy 2 dl-es üveg egy nap alatt simán kifogyott, annyiszor rájártunk.
Az biztos: egy üveg soha sem elég :)


Hozzávalók:


40 dkg törökmogyoró
75 ml kókuszzsír, felolvasztva*
2 ek holland kakaópor
2 ek méz vagy más édesítő ízlés szerint


A törökmogyorót 180 C fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt megpirítjuk. Kicsit hűlni hagyjuk, majd egy zacskóba öntjük, a száját összefogjuk és  mogyorót a kezünk között összedörzsöljük. Ezzel a módszerrel kordában tarthatjuk a tisztaságot, miközben eltávolítjuk a törökmogyoró belső héját.
A mogyoróból aprítógépben kb. 3-5 perc aprítással krémet varázsolunk. Hozzáadjuk a kakaóport, a mézet és az olvadt kókuszzsírt, majd pár percig tovább járatjuk az aprítógépet. 


Ez a mennyiség egy 2 dl-es üvegre elegendő. Én mindig dupla adagot csinálok :)

*Ha melegebb éghajlaton éltek vagy nyáron csináljátok, akkor érdemes kevesebb kókuszzsírral készíteni, hogy sűrűbb krémet kapjatok.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Magkrémek

Angolul spread-nek nevezik ezeket a magból készült krémeket, melyet magyarul gyakran vajnak fordítanak. Nem tudom, melyik a jobb, de mivel engem egyáltalán nem emlékeztetnek a vajra, hát inkább krémnek nevezem őket. 


A magkrémek általában olajos magból készülnek nagyon egyszerű módon: beletesszük a magokat az aprítóba, majd addig aprítjuk őket, amíg krémessé nem válnak. Ez a magtól függően pár perctől akár 15 percig is tarthat. Az első pár percben a magokból őrlemény keletkezik, majd szép lassan, ahogy az olaj kicsapódik a magból, először gombócszerűen összeáll, később krém lesz belőle. 
Tapasztalatom szerint a kesudiónak, a blansírozott mandulának, a pisztáciának és a pirított törökmogyorónak kell a legrövidebb idő, kb. 3 perc alatt krémet lehet belőlük varázsolni.
A napraforgómagnak, a hámozatlan mandulának ennél valamivel több, kb. 8-10 perc, a kókusznak viszont 15 percre van szüksége a megfelelő állag eléréséhez.
Az aprítónak jó éles késsel kell rendelkeznie, egyébként az aprítási idő nem csak megnyúlik, de a motor is túlmelegedhet. 


A magokat lehet keverni: nálunk még a boltokban is lehet kapni mandula-brazil dió-kesudió krémet (ABC spread), nagyon finom.


Hogy mire lehet használni őket? Lekvár helyett kenyérre kenhetjük, süteménybe vagy fagylaltba alapanyagként használhatjuk .
Ízesítés nélkül is jók, de ízesíteni is lehet őket. A férjem és a fiam mézzel szokta enni őket, én anélkül.

Mandulakrém blansírozott mandulából

Mandulakrém hámozatlan mandulából

Pisztáciakrém

Kókuszkrém

Napraforgókrém

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Narancsos répa dzsem és bonbon

Szeretem a Nova Szakácskönyveket, mondtam már? :)

E receptnek az eredetije is e sorozatból való, a Házi Befőzés című kötetből. 14 évesen vettem, az első fizetésemből (nyári munka volt). 

Bármennyire is jó ez a szakácskönyv, egy kicsit változtattam a recepten. Legfőképpen azért, mert a könyvben található kép nem illik a leíráshoz... nem azt látod, amit a recept alapján vársz.

Másfelől meg persze az én kreációm egy kicsit egészségesebb változat :)

Hozzávalók:

1 kg zsenge répa

10 dkg xylit

1 db citrom

2 db narancs

1 rúd vanília vagy 1 teáskanálnyi vanília paszta

1 löttyintésnyi Grand Marnier

A sárgarépát megtisztítjuk, végeit levágjuk, majd fél centi vastag karikákra vágjuk. Lábasba tesszük, hozzáadjuk az édesítőt, a vanília pasztát, a citrom reszelt héját és a narancsok levét. Hozzáöntünk 2 dl vizet és puhára pároljuk a répát. Amikor már elég puha, hozzáöntjük a Grand Marnier-t, majd egy botmixerrel összeturmixoljuk az egészet. Visszatesszük addig főni, amíg még jobban be nem sűrűsödik. 

Azonnal, tűzforrón  üvegekbe töltjük, lezárjuk és fejre fordítva hagyjuk kihűlni. 

A lekvárt elsőként az ajándékba készült bonbonokba töltöttem, de el tudom képzelni fagylalt alapanyagként vagy tortakrémként is - amellett, hogy a vajas kalácson is jól mutathat és garantáltan finom :)

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Shirazban főtt aszalt szilva dzsem és bonbon

Még novemberben készítettem el ezt az ételt (kisebb változtatásokkal), melynek kísérője volt a szilvaszósz. Mivel nálunk ugyebár most kezdődik a nyár, friss szilvát még nem lehet kapni. Aszalt szilva viszont mindig van itthon, így ebből készült a szósz is. 

Nos, nem lett olyan szép piros, mint az eredeti receptnél látható, de nagyon finom lett! 

És mivel már pár napja azon gondolkoztam, milyen különleges bonbonokat készítsek karácsonyra, nem volt nehéz eldönteni, hogy ez a szósz remek lesz lekvárnak is, s mint ilyen, bonbon tölteléknek is :)

Hozzávalók:

fél kg kimagozott aszalt szilva

annyi shiraz*, amennyi legalább félig ellepi a szilvákat (kb. másfél - két deci)

fahéj

frissen őrölt színes vagy feketebors

Az aszalt szilvákat egy kis nyeles serpenyőbe tettem, félig leöntöttem shirazzal, majd felöntöttem forrásban lévő vízzel. Egy ideig állni hagytam, hogy a szilvák megpuhuljanak és magukba szívják a folyadékot, majd az egészet feltettem főni. Amikor már rotyogott, megszórtam jó sok fahéjjal és frissen őrölt borssal. Ez utóbbival sem spóroltam. 

Hagytam tovább főni, amíg a folyadék kezdett csökkenni és besűrűsödni. Ekkor levettem a főzőlapról és egy botmixerrel az egészet jó krémesre kevertem. 

A dzsemet (a család minden tagja által elvégzett minőség-ellenőrző kóstolója után) az előkészített tiszta üvegekbe kanalaztam, lezártam a kupakkal, fejre állítottam és így hagytam őket kihűlni.

Két kisebb üvegem lett majdnem tele, kb. másfél deciliteresek. 

Nagyon finom, sűrű lekvár lett az eredmény, aminek van egy kis borsos-csípős utóíze. 

A bors használata édességekbe nem új dolog, már az ókorban is nagyon népszerű fűszernek számított.

Ezzel a lekvárral töltöttem meg az ajándékba készített bonbonokat is az alábbi képen:

Itt már ketté vágtam egy-egy bonbont, hogy látszódjon a töltelék.

Az aszalt szilva dzsem mellett készítettem még sütőtök lekvárt, paradicsomdzsemet és narancsos répa lekvárt is. (Receptek később).

A paradicsomdzsemhez ezt a jól bevált receptemet használtam, azzal a különbséggel, hogy csak 10 dkg xylitet tettem bele a cukor helyett és egyáltalán nem használtam rumot. Így is elég édesnek találtam.

* a shiraz vörösbor, itt Ausztráliában nagyon népszerű és gyakori. A férjem egyik kedvence, ezért mindig van itthon.Természetesen más vörösbort is használhatsz.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Fűszeres narancslekvár Grand Marnier-val

Felgyülemlett itthon a narancs, pedig szoktuk enni. Igaz, a mandarin jobban fogy, mert könnyebb megpucolni, de azért a narancsot is szeretjük.

Rákerestem a neten, illetve belelapoztam néhány szakácskönyvembe, milyen narancslekvár recepteket lehet találni, de egyik sem nyerte el a tetszésemet. 

Néhány alapelvet azonban megtanultam a keresgélés közben, ezeket hasznosítottam is a saját lekvárom elkészítése során.

Az eredmény: egy finom, nagyon élénk narancssárga színű lekvár :)

Hozzávalók:

1,5 kg narancs

1 db citrom

1 zacskó pektin

kb. 3-3 evőkanál méz vagy xilit (ízlés kérdése)

1 rúd fahéj

1 rúd vanília vagy 1 teáskanál vanília paszta

kb. 1 dl Grand Marnier

1 hüvelykujjnyi friss gyömbér, reszelve

A narancsok és a citrom héját egy krumplihámozóval nagyon vékonyan meghámoztam (erre még szükségünk lesz)*, majd a gyümölcsöket megszabadítottam a külső és belső fehér hártyáktól.

A citrus héjakat aprítógépben fél perc alatt apróra vágtam és a gyümölcshússal együtt egy nagy teflon edénybe tettem. Kézzel egy kicsit meggyömöszöltem a narancsgerezdeket, hogy kissé összetörjenek és több levet eresszenek. Hozzáadtam a fűszereket (fahéj, vanília és gyömbér) majd az egészet feltettem főni. Először felforraltam, majd alacsony hőfokra kapcsoltam. Ekkor hozzáadtam a pektint és a Grand Marnier felét. Amikor már kezdett besűrűsödni, hozzáadtam az édesítőt, majd amikor már majdnem jónak minősítettem, akkor beleöntöttem a Grand Marnier másik felét. Kb. 5-10 percig még főztem a lekvárt, hogy az alkohol távozzon, majd még forrón tiszta üvegekbe töltöttem az egészet. Lezárás után minden üveget a feje tetejére állítottam és úgy hagytam kihűlni.

* legközelebb a citrusok héját nem teszem a lekvárba, mert nekem egy kicsit kesernyésnek tűnik az eredmény. Kenyérrel (a "majdnem paleoval") már nem, csak magában. A férjem viszont odáig van tőle meg vissza :) Neki nagyon ízlik, így ahogy van. 

 

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

VKF 34. - Birsalmasajt gyömbérrel és fehérborssal

Elég későn vettem észre a kiírást, de a következő étel szerintem maximálisan illik Aphrodité asztalára.

Vettem egy szakácskönyvet, melyben ókori receptek vannak modernizálva.
Csalódás.
Hogy miért, arról inkább egy másik bejegyzésben, valamikor a jövőben.
Ami viszont jó, hogy némelyik receptnél megtalálható az eredeti "recept" is.
Na már most, az általam készített birsalmasajt receptje nincs e szakácskönyvben, viszont az egyik "eredeti recept" szerintem egyértelműen a birsalmasajtra emlékeztet, csak ilyen érdekes hozzávalókkal.

In Syria is made a quince-cake, which lasts for such a long
time that containers packed with it are exported to Rome.
It is made from honey and the flesh of quinces that has
been pulped and boiled with honey.
My medicine, which I make for those suffering from a
loss of appetite, is made not only from honey and apple
juice, but also contains a little white pepper, ginger, and
vinegar.

- ON THE POWERS OF FOODS, BOOK 2. GALEN

Mivel minden hozzávalóm volt hozzá itthon, még birsalmám is, megcsináltam. Hogy biztos legyek abban, nem lesz rémes az ízkombináció, miután a birsalmát már meg is pürésítettem, egy pici adagot egy külön tálban kikavartam a fűszerekkel. És az eredmény? Hmmmm....! Mennyei!

Nagyon különleges, frissítően izgalmas birsalmasajt lett a kísérlet ereménye.

A birsalma főzéséhez a tippet Chilli & Vaniliától vettem, illetve az ő bejegyzéséhez fűzött megjegyzésekből.
Hozzávalók:
2 db birsalma
2 evőkanál verjuice
kb. 1 teáskanálnyi frissen reszelt gyömbér (szárítottal ne is próbálkozzatok)
1 evőkanál méz
frissen őrölt fehérbors ízlés szerint (hát, én néhányat csavartam az őrlőn, de hogy hányszor, arra nem emlékszem...)
A birsalmákat kockára vágtam és feltettem annyi vízben főni, amennyi épp ellepte.
Amikor megfőttek (szinte el is főtték a vizet...), meghámoztam őket és eltávolítottam a fás magházakat.
A turmixgépben aprítottam, pürésítettem az egészet, majd megint visszatettem főni: egy evőkanálnyi verjuice-t öntöttem hozzá, a reszelt gyömbért és az őrölt fehérborsot. Alacsony-közepes hőmérsékleten, folyamatosan kavargatva addig főztem, amíg még jobban besűrűsödött (kb. 15 perc). Mivel szerintem eleve elég sűrű volt a birsalmapüré, így egy kissé bizonytalan voltam, meddig is kellene főzni.
Ekkor hozzáadtam a kanálnyi mézet és még egy evőkanálnyi verjuicet. Tovább főztem addig, amíg már majdnem odakapott (kb. 5 perc). Ekkor átlátszó fóliával bélelt formákba öntöttem őket.

Nagyon nehéz volt kivárni, hogy rendesen kiszáradjanak...

Avokádó fagylalt, paradicsomdzsem és jégkrém

Karácsonyra készítettem el ezt a két különlegességet és nagy sikert arattak.
A Delicious magazin decemberi számában találtam az avokádó jégkrém receptjét, mire az eszembe ötlött: ha avokádóból lehet jégkrémet készíteni, akkor paradicsomból még annyira! Főleg, hogy jó tizenéve egyszer már készítettem paradicsom lekvárt és az nagyon-nagyon finom volt.
Az avokádó jégkrém ráadásul zöld színű - gyönyörű zöld. Gondoltam, a paradicsom jégkrém meg majd piros lesz és milyen jól összeillenek. Ezzel szemben az inkább nevezhető narancssárgának, mint pirosnak, de az íze...! Hmmmm, valódi ínyencség lett belőle.
A fagylaltok tálalásakor nem árultam el, hogy mi is van a poharakban, ezt a vendégeknek kellett kitalálni. Volt ott ötletnek pisztácia és mangó, míg végül a barátnőm - hozzám hasonlóan szeret főzni - kitalálta az összeállítást.

Az avokádó fagylalt nem lett nagyon édes, talán azért, mert cukor helyett mézzel készítettem és igyekeztem nem túlzásba vinni a mennyiséget. A paradicsomfagylalt ezzel szemben nagyon kellemesen édes lett - véleményem szerint egy kissé túl édes is, bár a vendégek szerint tökéletes lett. A paradicsomfagyi a saját kreálmányom. Persze, nem találtam fel a spanyol viaszt (most sem), már más is csinált előttem paradicsom fagylaltot :( Mégis, ez annyiban az enyém, hogy a paradicsom lekvár receptjét alapul véve végül jégkrémet készítettem belőle. Az eredeti dzsem recepjében lévő cukor mennyiségét 20%-kal csökkentettem, de legközelebb még többel fogom (itt most azt a mennyiséget adtam meg, amivel végül készítettem).

A paradicsom lekvár mellett szól még, hogy a fagyasztóból bármikor ha elővettem, egyből lehetett adagolni a fagyit, míg az avokádó fagylalttal várni kellett 10-15 percet, hogy megfelelő keménységű, akarom mondani puhaságú legyen.


Avokádó jégkrém

Keverj össze 125 ml tejet és 2 evőkanál kukoricakeményítőt teljesen simára.
Egy nyeles serpenyőben keverj össze 375 ml tejszínt 110 g cukorral (én mézzel helyettesítettem) és 2 zöldcitrom finomra reszelt héjával. Alacsony hőfokon kezd el főzni egészen addig, amíg majdnem eléri a forráspontot. Ekkor vedd le a főzőlapról és folyamatosan kevergetve add hozzá a keményítős tejet. 1-2 percig keverd, amíg be nem sűrűsödik. Teljesen hűtsd le, majd adj hozzá 2 evőkanál zöldcitromlét. Az avokádóhúst ízesítsd fél teáskanál sóval és turmixold össze a tejszínfőzettel. A kész pürét a fagylaltgép utasítása szerint fejezd be, majd mehet a fagyasztóba.
Tálald mentalevéllel.

Megjegyzés:
Az avokádónak jó érettnek kell lennie. Akkor érett, ha a héja már feketébe hajló. Belül is szépnek kell lennie; ne használj olyan avokádót, amiben belül már barna erezetek vannak.

A képen az avokádó fagylalt csak kukucskál.
A fehér banán fagylalt, a narancssárga a paradicsomfagylalt.

Paradicsom lekvár*

Hozzávalók:
1 kg érett paradicsom
40 dkg cukor
1 citrom leve és reszelt héja
1 rúd vanília
fél dl rum a tartósításhoz

A megmosott paradicsomokat szűrőbe téve forrásban lévő vízbe mártjuk, és az újraforrástól számított fél percig benne hagyjuk, majd lecsöpögtetjük. Éles késsel meghámozzuk és 6-8 gerezdre vágjuk. A csumáját kiszedjük. A gyümölcshúst lábosba tesszük, rászórjuk a cukrot és a reszelt citromhéjat. A vaníliarudat félbevágjuk, a magját kikaparjuk és mind a magját, mind a héját hozzáadjuk a paradicsomhoz. Az egészet összekeverjük és lefedve másfél-két óráig állni hagyjuk. Addig a cukor elolvad és a paradicsom levet enged. Ekkor rácsavarjuk a citrom levet, majd kis lángon, folyamatos keverés közben sűrűre főzzük.
Végül kiforrázott, tiszta üvegekbe töltjük. Mindegyik üveg tetejére öntünk egy-két evőkanál rumot és azonnal lekötjük. Száraz gőzben másnapig hagyjuk hűlni.

Megjegyzés:
Csak érett paradicsomból lesz igazán jó. Ha kicsit keményebb a paradicsom, érdemes főzés közben egy kicsit összeturmixolni.
Nekem két Dalfour lekváros üvegcsényi lett ebből az adagból - illetve lett volna, mert a lekvár feléből lett a jégkrém. Rumot a lekvár tetejére nem tettem, hanem csak lezártam az üveget és kihűlés után betettem a hűtőbe. Az elmúlt 3 hét alatt még nem romlott meg. Igaz, már alig van belőle, mert rendszeresen esszük :)


Paradicsom fagylalt

Hozzávalók:
paradicsom lekvár 1/2 kg paradicsomból (ld az előző receptet)
375 ml tejszín

A lekvárt és a tejszínt összeturmixoltam és beletettem a fagylaltgépbe. 20 perc alatt lehűtöttem és mehetett a fagyasztóba.

*Nova Szakácskönyvek - Házi befőzés

Narancsos almalekvár

Magyarországi nyaralásunk során egyik vésztői reggel a bőségszaru fogyasztása közben ráakadtunk egy üveg igazi házi szilvalekvárra. Mutatom a páromnak, hogy kóstolja meg, mint minden autentikus (de szeretem ezt a szót) dolgot, melyben egy született ausztrálnak nem sűrűn lehet része. Kérdezem a nagyimtól, hogy "ebben nincs cukor, ugye?" Mire a válasz: "hm, azt hiszem nincs. Róza csinálta (nagynéném), és azt mondta, hogy nincs pénze cukorra, úgyhogy nem tett bele".
Hát, én ennek nagyon örültem. Na nem annak, hogy Rózának nem volt pénze, hanem annak, hogy nem került bele cukor. Minek elrontani egy ilyen fenséges szilvalekvárt cukorral, amikor így is elég édes lett? Főleg most, amikor annyira rákattantam a cukornélküliségre (ami nem jelent édességnélküliséget).
Nem sokkal később Róza is megjelent és megkérdeztem, vajon más gyümölcsből is lehet-e cukor nélküli lekvárt főzni. Véleményük szerint persze, lehet, minden csak azon múlik, hogy mennyi ideig főzzük a gyümölcsöt.

Na ez a narancsos almalekvár ennek a cukornélküli lekvárfőzésnek az első próbája.
Az eredeti receptet Nemisbéka oldalán találtam, ott a karácsonyi receptverseny egyik indulója volt. Kissé persze átalakítottam a saját ízlésemnek megfelelően. Már két hónapja megfőztem, csak most jött el a napja, hogy ki is bontottam egyet. Ahogy az üveget kinyitottam, a lekvár pontosan úgy nézett ki, ahogy beleraktam. Az íze is teljesen jó, semmi változást nem érzek rajta. Azt még nem tudom, hogy mennyi ideig tartható el, de biztos ami biztos, kisebb üvegekbe raktam el és most hűtőben tartom a kibontott lekvárt.

Tehát a narancsos almalekvár receptje:

Hozzávalók:
2,5 kg alma
4 db narancs reszelt héja és kifacsart leve
2 db citrom leve
mézeskalács fűszerkeverék vagy annak megfelelő fűszerek

Az almákat meghámoztam és durván lereszeltem. Közben meg-meglocsoltam a citromok levével, hogy ne barnuljon meg. Hozzáreszeltem a megmosott narancsok héját, majd a levüket is belefacsartam. A fűszerkeverékkel ízesítettem.
Egy teflon fazékba beleöntöttem az egészet, felforraltam, majd alacsony hőmérsékletre visszakapcsolva addig főztem az egészet, amíg szinte minden nedvesség elpárolgott. Időnként persze meg-megkavartam. Néhány órát eltartott a főzés, kb. 4-5 órát, már nem emlékszem pontosan.
Nem lett olyan egynemű, mint a szilvalekvár, de így is nagyon sűrű. A lekvárt még forrón üvegekbe mertem (az üvegeket vízben forraltam 5 percig előtte), rászorítottem a kalapjukat, fejtetőre állítottam és dunsztba tettem.
Nekem csak két üveggel lett belőle.


A szilvalekvárra visszatérve, a maradék üveget hazahoztuk Sydneybe. A vámnál megkérdezték, van-e nálunk étel, be is vallottuk, hogy van nálunk lekvár, de szerencsére nem érdekelte őket. Ha látták volna, hogy az üveg bontott volt, biztos nem engedték volna át. Így viszont itthon élvezhettük az igazi, házi szilvalekvárt!
Nem sokáig. Kb. 1 hét alatt meg is ettük, annyira rácuppantunk...

Friss mangó chutney

(Bill Granger receptje)

Hozzávalók: 1/2 kisebb lilahagyma apróra vágva, ízlés szerint chilipaprika, 3 érett magnó kockákra vágva, 2 tk lime lé, 1 kevés méz, só

A hozzávalókat egy kisebb tálban összekeverjük és minimum 30 percig állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Megjegyzés:

- Billnél is friss chilipaprika szerepel, kimagozva és finomra vágva;

- a méz helyett ő 1 tk cukrot használ;

- nagyon finom, különleges ízű chutney a végeredmény, melyet - mint fent említettem - egy nappal a vacsora előtt elkészítettem, így az ízek valóban csak jobbak lettek.