Ausztrál karácsonyunk

Azt hiszem, a mi karácsonyi menünk eléggé rendhagyó a hagyományos magyar karácsonyi ételeket nézve :)

De magyar szemmel már az is rendkívüli, hogy nyáron ünnepeljük a karácsonyt :)

Mivel a reggelt egy hosszú skype-olással kezdtem a családdal, egy kicsit összetorlódtak a feladatok a nap hátralévő részére. Még szerencse, hogy vacsorára készültünk és nem ebédre :D

A tavalyival szemben idén szerencsénk volt az időjárással: kellemesen meleg volt az idő, nem fújt a szél a teraszon, sőt, még a szúnyogok sem csíptek. Mintha erre az egy napra felfüggesztették volna tevékenységüket. Ami azért igazán kedves tőlük :)

Terveimnek megfelelően így a teraszon terítettem és kint fogyasztottuk el a vacsorát. 

Nem volt nagy vendégség; az apósomékon kívül csak két hölgy vendégünk volt, közülük az egyik egy itt élő magyar barátnőm.

Lássuk a menüt, mely alapvetően a piros-zöld színvilágra épült:

Sárgadinnye prosciouttoval

 *

Egyszerű hideg gazpacho leves

*

Kakukkfüves kacsamell rukkolával és borsos eper-cseresznye körettel

*

Karácsonyi fagylalt pisztáciával és aszalt tőzegáfonyával

Gesztenyefagylalt csokoládédarabokkal

Gyümölcssaláta dinnyecápában

A vegetáriánus barátnőm számára a kacsamell helyett citromos-chillis haloumit sütöttem.

A fentieken túlmenően vendégváró falatoknak volt még houmus, olajbogyó, kesudió és mandula. Italként a vendégeket eper darabokkal dúsított rozé pezsgővel fogadtuk, de volt még limonádé (citrom és lime darabokkal, mentalevéllel és gránátalmamaggal díszítve), illetve magyar bor. 

Karácsonyfánk

Terített asztal

Gazpacho leves

Kacsamell borsos eper-cseresznye körettel

Vegetáriánus változat: citromos-chilis holoumi borsos eper-cseresznye körettel

Gyümölcssaláta dinnyecápában

A férjemtől kapott KitchenAid-em :)

Receptek hamarosan :)

Boldog karácsonyt!

Étcsoki szelet pisztáciával, áfonyával és kókuszpehellyel

Latsia blogján olvastam egy nagyon jó és egyszerű receptet, aminek ma el is készítettem egy változatát. 
Fehércsokit soha nem használok (számomra az csak annyira csoki, mint amennyire a rizstej tej), így azt egyértelműen étcsokira váltottam. 
Mivel tartottam attól, hogy az étcsokiban nem fognak úgy érvényesülni a színek, mint a fehércsokiban, azért az adalékanyagokat is inkább a csoki tetejére szórtam, minthogy belekevertem volna. Ráadásként, megint csak a színharmónia érdekében, megszórtam a csokit egy kis kókuszpehellyel is. 
Ezzel tulajdonképpen leírtam a receptet :)

Na de lássuk formába öntve is:

Hozzávalók (tepsi mérete: 22x23cm) :

kb. 25 dkg étcsoki (nálam 85%-os Lindt)

1 jó marék pisztácia

1 marék aszalt tőzegáfonya

1 marék kókuszpehely

A pisztáciát durvára törtem, majd az étcsokit apróra vágtam, 2/3-át nagyon alacsony hőmérsékleten felolvasztottam, levettem a tűzhelyről és beledobtam a maradékot is (hátha így fényes lesz a csoki :) ).

A csokit beleöntöttem a formába (nálam szilikontepsi), majd rögtön megszórtam a pisztáciával, áfonyával és a kókuszpehellyel. 

Csak akkor vágtam szeletekre, amikor már teljesen megdermedt. Persze, törni is lehet, úgy rusztikusabb :)

 Hmm, valaki belenyúlt a képbe... ;)

Tejérzékenyeknek: Olyan csokoládét válassz, amiben nincs tejszármazék. A Lindt 85%-os ilyen.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Olyan csokoládét válassz, amiben nincs tejszármazék. A Lindt 85%-os ilyen, viszont a 10 dkg-ban 5 g-nyi cukor is van. Ha ennyi cukortól is óvakodsz, válaszd a 99%-os Lindt és édesítsd paleo módon.

Ministry of Food Australia

Jamie Oliver rajongóknak, angolul (kicsit több, mint 1 órás).

Mézeskalács (glutén-, tej- és cukormentes, paleo)

Aktuális kedvenc szakácskönyvemben (értsd: jelenleg a legjobban használható) van egy "gingerbread men" vagyis gyömbéremberke recept (tekintsünk el olyan finomkodásoktól, hogy az angol többesszámban fogalmaz). 

A gyömbéremberke és a mézeskalács szerintem eléggé hasonlít egymásra; a lényegi különbség, hogy az előbbiben a gyömbér a fő fűszer, az utóbbiban pedig a méz.

Már alig vártam, hogy kipróbáljam a saját változatomat, vajon működik-e, hasonlít-e a magyar mézeskalácsra. 

Nos, ne várjatok egy "igazi" mézeskalács ízt (ha létezik egyáltalán olyan), hisz ebben se liszt, se cukor. De egy nagyon finom keksz lett az eredmény, ami szerintem, az adott körülményenek (vagyis annak a kihívásnak, hogy a receptet paleosítsuk) maximálisan eleget tesz.

Nekem ízlik, a férjem szerint több gyömbér kéne bele :D Az biztos, mert egy csipetnyi sincs benne :)

Hozzávalók (49 db csillagom lett):

3 bögre hántolt mandulaliszt

1 evőkanál fahéj

1/4 teáskanál só

1/2 teáskanál szódabikarbóna

1/4 - 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg

2 evőkanál méz

1/4 bögre szőlőmagolaj** (kihagyható, ld. megjegyzés)

1 nagy tojás

Egy nagy tálban keverd össze a száraz anyagokat: a mandulalisztet, a fahéjat, a sót, a szódabikarbonát és a szegfűszeget. Egy másik tálban keverd össze a nedves anyagokat: a szőlőmagolajat, a mézet és a tojást. 

Öntsd a nedves anyagokat a száraz anyagokhoz és gyúrd őket össze alaposan. Takard le a tésztát és tedd a mélyhűtőbe egy éjszakára. 

Másnap reggel ne felejtsd el  tésztát áttenni a hűtőbe, különben este nem tudod folytatni a munkát :)

Melegítsd elő a sütőt 175-180 C fokra, a tepsiket (én kettőt használtam) készítsd elő sütőpapírral.

A tésztát két réteg sütőpapír között kell kinyújtani, mert egy-két nyújtás után eszméletlenül olajos lesz (általánosan azt tapasztalom, hogy a mandulaliszttel készült nyers tészták gyorsan olajosodnak), de így ráadásul nem csak hogy nem ragad a tészta, de sokkal könnyebb a takarítás is.

Tehát nyújtsd ki a tésztát kb. fél centi vastagságúra, majd vedd le a felső sütőpapírt és szúrj a tésztából tetszőleges formákat. 

Süsd a kekszeket kb. 8-12* percig, illetve amíg a szélein barnulni nem kezdenek. 

Hagyd a sütiket kihűlni, mielőtt elkezded kóstolgatni, mennyire finom :)

* nekem 8 perc elegendő volt, de a sütési idő függ a kekszek vastagságától.

Még annyi megjegyzés, hogy a maradékokat mindig összegyúrtam és újra kinyújtottam. A 4-5. gyúrásra a kezem már annyira olajos volt, hogy szappannal kellett kezet mosnom. Ennek ellenére a papírok közötti nyújtás teljesen jól működött, nem adtam a tésztához több mandulalisztet.

** Ma (2010. december 17-én) kisütöttem egy új adagot, de ezúttal kihagytam belőle a szőlőmagolajat, tettem bele egy kis őrölt kardamomt, illetve reszteltem bele friss gyömbért. A tetejét egy-egy félbevágott hántolt mandulaszemmel díszítettem. Így is nagyon finom lett, úgyhogy nyugodtan el lehet felejteni az extra olajat, legalább egy drága hozzávalóval kevesebb :)

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Gesztenye fagylalt (tej- és cukormentes, paleo)

Édes és Keserű ismét megihletett. Csak pár napja tette fel Gesztenye fagylalt receptjét, de már el is készítettem az én változatomat: természetesen tej- és cukormentesen, egy kicsit más mennyiségekkel, más összetevőkkel, de az eredeti érdem az övé.

Gyorsan fel is rakom, hogy az Ausztráliában élő olvasóim el tudják készíteni karácsonyra vagy csak úgy a nyárra.

Hozzávalók:

4 dl kókuszkrém

5 tojássárgája

1-2 evőkanál xylit

1 doboz (439g) natúr gesztenyepüré*

2 marék mazsola

mandulalikőr

5 dkg 85%-os étcsokoládé

Melegítsük fel a kókusztejet. A tojássárgát keverjük habosra az édesítőhöz majd adjuk a kókusztejhez. Közepes hőfokon, állandó keverés mellett sűrítsük be, majd a végén oldjuk fel benne a gesztenyepürét. Hűtsük le a krémet és egy éjszakán át pihentessük a hűtőben. A  mazsolát áztassuk be félig mandulalikőrbe, félig forróvízbe. A csokoládét alacsony hőfokon olvasszuk fel, majd öntsük ki egy márványlapra vagy alufóliára és vékonyan kenjük szét. A legjobb, ha ezt is hűtőbe tesszük megdermedni. 

Másnap készítsük el a krémet a fagylaltgépben, majd ha kész van, keverjük hozzá a mazsolát (én beleöntöttem az alkoholos lét is). A csokoládét forgácsoljuk fel (ha alufóliára kented, a legegyszerűbb, ha összegyűröd a fóliát és így töröd össze a csokit) és azt is keverjük bele a fagyiba.

Fogyasztás előtt legalább egy órával érdemes áttenni a mélyhűtőből a hűtőbe, egyébként nagyon kemény lesz.

* Természetesen házi natúr gesztenyepürével csak jobb lehet, de ki akartam próbálni, hogy legalább az ilyen édességekre alkalmas-e ez a francia termék. Szerintem a magyar gesztenyepürével jobb, férjem szerint viszont ez a No. 1. fagylaltom. Az áfonyás-pisztáciás nála lecsúszott a második helyre :)

Figyeld a következő bejegyzést, mely a paleo mézeskalács lesz!

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Gasztrokülönlegességek Tasmániából

Tasmán kirándulásunkról hoztunk néhány gasztrokülönlegességet. Témájától fogva inkább ezen a blogomon mutatom be őket:

A piros terítő hiba volt :( De már túl későn vettem észre...

 Balról jobbra: Teafa-méz, a kis üvegben elől Gyömbéres méz, mögötte Leatherwood-méz, tetején Gum Honey, ami egy eukaliptusz fa méze, cukormentes sárgabarack lekvár

A sárgabarack lekvár mellett cukormentes málna lekvár, mellette Bogyós zöld tea (málna-, eper- és ribizli darabokkal), mellette cukormentes meggy lekvár, elől fűszeres cseresznye befőtt

Levendulás Earl Grey, málnabor, áfonyabor, málnaecet

Íme egy cikk a tasmán különlegességekről, magyarul, itt.

Ha pedig kíváncsi vagy a túránk részleteire, elolvashatod őket itt:

Első nap

Második nap

Harmadik nap

Negyedik nap

Ötödik nap délelőtt

Ötödik nap délután

Utolsó nap és összegzés

Ausztrália (média) szakácsai - Stephanie Alexander

Rövid életrajz:

Eredetileg könyvtárosnak tanult, majd miután befejezte tanulmányait, 21 évesen utazgatott egy kicsit a világban*. Ekkor fedezte fel a a francia konyhát, amely olyan hatással volt rá, hogy azóta is rendszeresen visszalátogat az országba.

Első éttermét, a Jamaica House-t 1964-ben nyitotta. A hely szakmailag sikeres volt, magánéletileg viszont kudarc, mivel Stephanie, saját bevallása szerint nem tudta rendesen összeegyeztetni az üzleti és magánéletét, ezért házassága két év múlva tönkrement (egy kislánya született ebből a kapcsolatból). 

1976-ban újra férjhez ment, megszületett második kislánya, majd megnyitotta a Stephanie's Restaurant nevű éttermét Melbourne Fitzroy nevű negyedében, mely később a közép-osztálybeli Hawthorn negyedbe költözött. Az étterem 1997-ben zárt be, de csak azért, hogy Stephanie az egyéb feladataira tudjon koncentrálni. Ebben az évben nyitotta meg lányával és 2 másik partnerrel a Richmond Hill Cafe & Larder nevű helyet (kávézó, sajtkóstoló és bolt egyben), amiből aztán 2005-ben szállt ki. A hely azonban azóta is működik.

A nyolcvanas évek közepén jelent meg első szakácskönyve, melyet mára számos, sikeresnél sikeresebb követett. Egyik jelentős és népszerű műve a The Cook's Companion, mely abc sorrendbe mutatja be a főzési hozzávalókat és módszereket (a könyvnek azóta egy bővített, átdolgozott kiadása is megjelent).

Első TV szereplésére nem sokkal e könyv megjelenése után került sor, az ABC által bemutatott A Shared Table című sorozat kockáin.

Stephanie kezdeményezésének és lelkes közreműködésének köszönhető az egyik nemzeti iskolai program, melynek keretében általános iskolások tanulnak kertészkedni, növényt termeszteni és főzni az iskolai oktatás keretében. 2004-ben Stephanie megalapította a Kitchen Garden Foundation-t ("Konyhakert Alapítvány"), mely egy non-profit szervezet és azon dolgozik, hogy az iskolai kertészet és főzés tanítása elterjedjen az országban és ezzel egészséges étkezésre szoktassa a gyerekeket. 2006-ban Victoria Állam kormánya 2,4 millió dollárral támogatta az alapítvány munkáját, mely 40 új Victoria állambeli általános iskolában tette lehetővé a konyhakert programot.

Főzési stílusa:

Friss, szezonális alapanyagok, házias ételek

Filozófiája:

"Nincs olyan, hogy "gyerek-kaja". Ha az étel jó, mindenki élvezni fogja, kortól függetlenül."

Publikációi:

Receptjeivel rendszeresen találkozhatunk az alábbi kiadványokban:

The Age
Good Weekend Magazine
Australian House & Garden

Könyvei (zárójelben a megjelenés éve):

• Menu for Food Lovers (1985)
• Stephanie's Australia (1992)
• Stephanie's Feasts & Stories (1993)
• Stephanie's Seasons (1995)
• The Food of Australia: Contemporary Recipes from Australia" Leading Chefs (1996)
• Recipes My Mother Gave Me (1997)
• Stephanie's Journal (1997)
• A Shared Table (2000)
• Cooking & Travelling in South-West France (2002)
• Stephanie's Menus for Food Lovers (átdolgozva: 2003)
• Tuscan Cookbook (társszerző: Maggie Beer, 2003)
• The Cook's Companion (első kiadás: 1996, átdolgozott: 2004)
• Kitchen Garden Cooking with Kids (2006)
• The Kitchen Garden Companion (2009)

Televízió:

Stephanie bemutatja a Kitchen Garden programot

Egy epizód az A Shared Table című sorozatból:

A Shared Table: Victoria's Western District

Junoir Master Chef Australia (2010)

Magyar vonatkozású információk:

Nem találtam semmi különlegeset, de ha valaki tud ilyesmiről, szóljon.

Weboldala:  

http://www.stephaniealexander.com.au

Recept:
Néhány recept itt.

* ez az utazgatás a világban elég jellemző az ausztrálokra. Általában a tanulmányaik befejeztével vagy a felsőoktatási tanulmányaik előtt felkerekednek és néhány hónapig (vagy akár egy pár évig) utazgatnak.

Karácsonyi fagylalt (tej- és cukormentes, paleo)

Édes és Keserű Fűszeres teje megihletett.

Miközben Európa-szerte kezdődnek a havazások, nálunk lassan nyár van, így ha innék is tejet, akkor sem kívánnám a nagy melegben. Pedig az említett ital a finom fűszereivel igen csak csábítóan hangzik.

Vasárnap este vacsora vendégeket vártunk és nálam, ha vendégség van, nincs étkezés desszert nélkül. Nem kellett sokat gondolkoznom azon, hogy ezúttal fagylaltot készítek, karácsonyi "bemelegítésként" :)

A fagylaltot fagylaltgépben készítettem el, így ennek megfelelően a keverőtál már elő volt készítve (mélyhűtőben kell tartani legalább 24 órát. Az enyém folyamatosan ott tanyázik... just in case :)  )

És mielőtt nekikezdenél, egy jó tanács: egyből dupla adagot** készíts ;)

Hozzávalók:

4 dl kókuszkrém* (csak azért ennyi, mert ennyi van egy konzervben)

1 narancs reszelt héja

2 csillagánizs

1 nagy rúd fahéj

4-5 egész szegfűszeg

kevés frissen reszelt szerecsendió

4 db tojás

5 dkg xylit (lehet kevesebb is)

1 teáskanálnyi vanília paszta vagy 1 rúd vanília

1 kis marok pisztácia, durvára törve

1 marok aszalt tőzegáfonya

A kókuszkrémbe beleteszem a fűszereket: a narancs reszelt héját, a csillagánizst, a fahéjat, a szegfűszegeket, végül reszelek bele egy kis szerecsendiót. Az egészet együtt felforralom, majd hagyom lehűlni.

A tojásokat egy fém üstbe ütöm, hozzáadom az édesítőt és a vanília pasztát, majd az egészet gőzfürdő felett habosra főzöm. Amikor már elég habos és krémes, kiveszem az üstöt a gőzfürdőből és fokozatosan a krémhez öntöm a fűszeres kókuszkrémet. Visszateszem a tálat a gőzfürdőbe és a "kis rugóssal" tovább verem a krémet. Sokat már nem fog sűrűsödni, de nem baj. Az enyém egy hígabb puding állagát vette fel.

A tálat leveszem a hőről és hagyom kihűlni.

A kihűlt krémet a fagylaltgépbe öntöttem, ami 20 perc alatt szépen, fokozatosan lehűtötte.

A kész fagylaltot átöntöttem egy fél literes, lezárható tetejű műanyag edénybe, majd gyorsan belekevertem a durvára tört pisztáciát és az aszalt áfonyát. 

Fogyasztás előtt nem kell áttenni a hűtőbe, mert gyorsan olvad.

* lehet kapni kókusztejet és kókuszkrémet. A kettő között állagában az a különbség, hogy a kókuszkrém jóval sűrűbb, mint a kókusztej.

** őszintén szólva az első adag olyan gyorsan elfogyott, hogy még képet is elfelejtettem róla készíteni :((( Ma újra elkészítettem, de dupla adagban, viszont a 8 tojássárgához csak 4 tojásfehérjét adtam és a xylit mennyiségét nem dupláztam. Így is jó lett.

A fagylalt nagyon finom lett. Fűszerek nélkül nagyon jó alap készülhet belőle, amiből könnyen készíthetünk más ízesítésűeket is.

Íme néhány egyszerű változat:

- Vaníliáshoz (a fentieknek megfelelően) tegyünk a tojásokhoz 1 teáskanálnyi vanília pasztát vagy 1 vanília rúd magját;

- Csokishoz tegyünk 10 dkg olvasztott étcsokit és 2 evőkanál cukrozatlan kakaót a már megfőzött, habos tojáskrémhez;

- Sztracsatelláshoz készítsük el a vaníliás fagyit, majd amikor kivesszük a fagylaltgépből, keverjünk hozzá 10 dkg apróra tört étcsokoládét.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

Paleo palacsinta mandulalisztből

Pocsék kép, sajnálom. De a palacsinta finom volt :)

Hozzávalók:
2 nagy tojás

1 evőkanál agavé nektár (vagy más édesítő)

1 teáskanálnyi vanília paszta

1/4 bögre víz

1 1/2 bögre őrölt hántolt mandula

1/2 teáskanál só

1/2 teáskanál szódabikarbóna

1 teáskanál gesztenyeliszt*

2 evőkanál szőlőmagolaj (vagy más olaj, zsír a sütéshez)

Keverjük össze a tojásokat, az agavét, a vanília pasztát és a vizet egy kézi mixerrel, amíg jó sima nem lesz. Keverjük össze a mandulalisztet, a sót, a szódabikarbónát és a gesztenyelisztet, majd fokozatosan adjuk a tojásos keverékhez. 

Az olajat közepes hőfokon melegítsük fel egy palacsinta sütőben, majd tegyünk bele egy jó púpozott kanállal a palacsinta tésztából.

Vigyázat! Nem lesz olyan vékony, mint a mi hagyományos palacsintánk, inkább egy kicsit vastagabb, mint az amerikai palacsinta. Viszont feldobható, forgatható. 

*A recept eredetileg tapióka (nyílgyökér) lisztet ír, de gondoltam, kipróbálom inkább a gesztenyével, hisz annak is van keményítőtartalma. Remekül bevált.

A recept Elana Amsterdam: The Gluten-free Almond Flour Cookbook című könyvéből származik.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.