2009. június 2., kedd

Sárgabarackos gombóc

Az elmúlt forró napok egyikén a hideg, de tápláló leves után következett a sárgabarack-gombóc, Horváth Ilona klasszikus receptje alapján. Egyfajta gyakorlásként is, hogy ha a kisfiúnk megszületett, mivel fogom kényeztetni Mosolygó arc Egyelőre a férjemet kényeztettem vele Nagy mosoly

Sárgabarackos gombóc (4 nagy gombóc és jó sok nudli, amit lefagyasztottam...)

Hozzávalók: 1/2 kg krumpli, kb 10-15 dkg liszt (attól függ, mennyire lisztes a burgonya, az enyém alig volt az, így legalább 20 dkg lisztet adtam hozzá), 1 jó kanál búzadara, 2 evőkanál olaj, 1 tojás, só, sárgabarack, fahéj, porcukor ízlés szerint, zsemlemorzsa a forgatáshoz

A héjában megfőt és áttört burgonyát elkavarjuk az olajjal, liszttel, darával, megsózzuk és egy tojással összegyúrjuk. Pihentetés nélkül dolgozzuk ki.
A gombóchoz a tésztát 1/2 cm vastagságúra kinyújtjuk, és kb. 8 cm-es kockákra vágjuk (annyi darabot, ahány gombócot szeretnénk készíteni). Mindegyik közepébe egy félbevágott barackot teszünk, a mag helyére pedig egy kis fahéjas porcukrot. (Ha kicsi a barack, akkor egy egész barackot is lehet a gombócba tenni, a mag helyére kockacukorral). A négyszög sarkait összefogjuk és lisztes kézzel gombócokat formálunk belőle. Sós vízben főzzük, amíg a gombóc feljön a víz tetejére és egyet forr. Leszürve leöblítjük és olajban pirított zsemlemorzsában megforgatjuk.


A maradék tésztát csíkokra, majd nudli hosszúságúra vágtam, jó lisztes kézzel megsodortam őket, majd zacskóba tettem és lefagyasztottam. A fagyasztáshoz a nudlitésztának nagyon lisztesnek kell lennie, különben összeragadnak és a főzéskor sem fognak szétjönni. Most a mélyhűtőben várják az egyik lusta napomat :)

Márványsajtos avokádókrém gránátalmával

A címbeli ételt múlt hétvégén készítettem el, amikor az anyósomék átjöttek hozzánk.
Itt az a szokás, hogy amikor vendégek jönnek hozzátok, egyből megkínálod őket valami sós harapnivalóval: mártogatóssal, mindenféle magvakkal (mandula vagy kesudió), olivabogyóval, stb. A lényeg, hogy miközben bort vagy valami mást iszogatnak és bemelegítésként beszélgetünk, legyen valami ropogtatnivaló az asztalon.
Rosszul fejezem ki magam: persze, máshol is az a szokás, hogy megkínálod a vendégeidet valamivel Nagy mosoly, épp csak itt más kerül az asztalra.
Tehát legutoljára márványsajtos avokádókrémet készítettem, amit itthon mi már többször ettünk, de kiváncsi voltam, hogy nagyobb társaságban mennyire nyeri el az emberek ízlését.
Nagyon Nagy mosoly

Tehát:

Márványsajtos avokádókrém gránátalmával (A recept innen)

Hozzávalók:
2 érett, puha avokádó
Kb 10 dkg márványsajt
1/2 fej lilahagyma, apróra vágva
1 chili, kimagozva és apróra vágva - vagy szárított chilipehely
1 nagy marék petrezselyem (ha kimarad, az sem baj)
1/2 lime leve
1/2 gránátalma kiszedett magjai (vagy ha nem kapsz gránátalmát, a passion fruit (marakuja) magja is tökéletesen megteszi. De ha az sincs, akkor sincs baj. Kimarad.)
1 löttyintésnyi tejszín
só
bors
olivaolaj

Az avokádó húsát villával összekeverem az összes többi hozzávalóval, kivéve a gránátalma magjával. Azt csak ráhalmozod az elkészült remekműre.
Mi kis krékerekkel mártogatjuk vagy kis bagett szeletekre kenjük a krémet és úgy esszük.
Nagyon finom.

Marakujával...
... és gránátalmával.

Ricotta torta

A következő étel, melyet megosztok veletek, a ricotta torta. Ennél egyszerűbb recept nem is létezhet a ricotta tortára, mint ez...

Ricotta torta (A receptet egy kedves barátunktól, Mary-Anne-től kaptam)

Hozzávalók:
750 g ricotta,
5 db tojás,
3/4 csésze kristálycukor (1 csésze = 2,5 dl)
1 teáskanálnyi vanília (én pasztát használtam, szerintem a vaníliáscukor is jó)
1 citrom reszelt héja
1 csipet só

Az összes hozzávalót jól összekeverem, majd egy sütőpapírral kibélelt kerek tortaformában 170 fokon, kb. 50 percig sütjük. Ha megsült, a sütőben hagyjuk kihűlni. A torta jó magasra fel fog jönni, majd miközben lehűl, szépen (organikusan Mosolygó arc) össze is esik. De így a jó.
Valamilyen finom lekvárral érdemes tálalni, én eperlekvárt, illetve áfonyalekvárt kínáltam hozzá.

Megjegyzem, nekem több, mint 50 perc kellett a sütéshez, de valószínűleg a sütőmmel van a gond. Amikor szépen megpirul a teteje, akkor jó a süti.

Jamie Oliver - Ministry of Food

Amennyire tudom, ez a könyv Magyarországon még nem jelent meg, itt is elég frissnek számít.
A könyv alcíme: Anyone can learn to cook in 24 hours, vagyis mindenki meg tud tanulni főzni 24 óra alatt.

Az alcím alapján az első benyomásom nem volt túl pozitív, hisz arra gondoltam: "Én ugyan tudok főzni, nincs szükségem egy alapszakácskönyvre". De azért csak vetettem rá egy pillantást - és a második benyomásom már teljesen más volt. Ez a könyv nem egy alapszakácskönyv. Tele van érdekes, jobbnál jobb egyszerű receptekkel, illetve néhány alapelvvel, hogyan tudod a különböző alapételeket könnyen variálni. Fel is került a karácsonyi ajándéklistámra, hogy mit szeretnék megkapni.

Harmadik benyomásom - miután a férjemtől megkaptam a könyvet karácsonyra - végképp elsöpört minden kételyt. Ez ez nagyszerű könyv! Amióta megvan, szinte folyamatosan a konyhában tanyázik és sorra készítem el belőle a finomabbnál finomabb ételeket.
A leghálásabb Jamienek a saláta alapszabályok miatt vagyok. Végre úgy érzem, hogy képes vagyok kreatív salátákat összeállítani, ami minden nap egy kicsit más, de mindig nagyon finom. És a legfőbb, férjemnek is mindig ízlenek :)

Végül, az áradozások után, álljon itt néhány étel neve, amelyeket januárban már elkészítettem a könyvből, és remélhetőleg a közeljövőben arra is lesz időm, hogy a recepteket ide bepötyögjem:
- Brokkolis és pestos tagliatelle
- Sült karfiolos makaróni
- Pasta al Pangrattato
- Mini kagylótészta krémes füstölt pancettával és borsóval

Görög frappuccino

Itt Ausztráliában még nem találkoztam jeges cappuccinoval. Jeges kávét persze lehet kapni, vanília fagylalttal és tejszínhabbal alapesetben, de számomra az időnként túl tömény. Korfun rendszeresen frappuccinot ittam, és mivel egyébként is inkább cappuccinot iszom, mint kávét, ebben a nyári forróságban szerettem volna felidézni a görög ízeket. Az eredménnyel meg vagyok elégedve, remekül sikerült, épp, ahogy Korfun megszerettem :)

Görög frappuccino

Hozzávalók:
Jól lehűtött eszpresszó kávé egy kiskanál cukorral (egyébként a cappuccinot mindenféle ízesítés nélkül iszom, de a hideg változat kíván egy kis édesítést), jégkocka lefagyasztott hosszúkávéból, tej

Ahány pohárra való frappuccinot szeretnél készíteni, annyi adag eszpresszót kell lefőznöd, és minden egyes adagra egy kiskanálnyi cukorral számolj. Egy negyed tálcányi jégkockát a mozsártörőmben összetörtem, belepakoltam egy hosszú pohárba, egy másik negyed tálcányit pedig csak úgy egészben szintén beletettem a pohárba. Az egészre ráöntöttem az egy adagnyi hideg kávét. A tejből az eszpresszógép habosítójával szép kemény tejhabot vertem, majd az egészet lassan beleöntöttem a pohárba. Vigyázz, a tejet középre kell önteni, mert ha oldalt öntöd, hamar összekeveredik a pohár alján lévő kávéval és nem lesz réteges az eredmény. A frappuccinot végül megszórtam egy kis kakaóporral.



Egy kicsit féltem attól, hogy a meleg tejhab felmelegíti a kávét is, de megfelelő mennyiségű jéggel ez nem történik meg.
A frappuccino itt eddig még mindenkinek ízlett, igazi felfrissülés a nyári hőségben :)

Báránysült paradicsommal, kapribogyóval és kukoricakásával

2009. január 14.

Az elmúlt két hónap gyakori bejegyzéseit most egy hosszabb szünet követte - mondtam én, hogy lesz ez még így se! -, így épp itt az ideje, hogy megint írjak valamit.
A helyzet az, hogy karácsony után rögtön elutaztunk egy hétre Port Macquarieba, és mióta hazajöttünk, nagyrészt a vendégszoba bébiszobává való átalakításán dolgoztunk.
A felújítás nehezén túl vagyunk, a szoba már be is van rendezve, de még egy polc felfúrása hiányzik, illetve a képek fellógatása. Utána, ígérem, teszek fel róla képeket :)

De most egy kis recept következik.
A cím szerinti bárányszeletet valójában még december 9-én készítettem, de úgy döntöttem, a közzétételét elhalasztom szűkösebb időkre. Nem mintha nem főznék nap mint nap valami érdekeset és finomat, csak kár lenne ezt az ételt nem bemutatnom.
Az eredeti receptet Bill Granger Bills Food című könyvében találtam, de a kukoricakását, más néven polentát, Jamie Oliver (Olasz kaják) útmutatása szerint készítettem el.
Úgy vélem, a kukoricakása nem kap elég figyelmet a magyar kulináriában, pedig kár érte. Régen tipikus parasztétel volt, hisz egyszerű elkészíteni és olcsó. Gyerekkoromban még anyukám is készített nem egyszer kukoricakását, maximum sóval ízesítve, amit tejjel ettünk. Emlékszem, otthon volt is egy kis füzetecske kukoricadarával készült köretekkel, de soha nem próbáltuk ki őket, pedig mindig kiváncsi voltam rájuk.
A lényeg: a kukoricakása finom, egyszerű és olcsó köret, szerintem vetekszik a krumplipürével. Egyetlen hátránya, hogy a jó polenta elkészítése hosszadalmas, de tényleg megéri a fáradtságot.
Tehát a recept:

Báránysült paradicsommal, kapribogyóval és kukoricakásával

Hozzávalók:
4 nagy fej paradicsom, 8 cikkelyre vágva
1 ek friss (v. szárított) oregánó
2 ek kapribogyó, leöblítve és szárazra törölve,
2 gerezd fokhagyma, felszeletelve,
1 fej lilahagyma, vékony cikkekre vágva,
2 ek oliva olaj,
só,
frissen őrölt feketebors,
4 szelet bárány
köretnek kukoricakása (polenta)

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Ha a sültet polentával tálalod, a főzést kezd a polentával.
Tedd a paradicsomot, oregánót, kapribogyókat, a fokhagymát, lilahagymát és az oliva olajat egy kisebb tepsibe és keverd őket össze. Szórd meg sóval és borssal. Takard le az egészet alufóliával és süsd kb. 25-30 percig. Ekkor vedd le a fóliát és anélkül süsd további 10 percig.
Miközben a paradicsomok sülnek, a bárány szeleteket kend meg oliva olajjal, ízlés szerint sózd és borsozd. Egy nagy serpenyőt forrósíts fel kb. 1-2 percig, amíg valóban nagyon forró lesz. Tedd bele a bárányszeleteket és süsd mindkét oldalukat 1-1 percig, vagy legalábbis addig, amíg a húson szép kéreg keletkezik, ami bezárja a szaftokat, majd szedd ki őket a serpenyőből. Helyezd a húsokat a paradicsomos köret tetejére és az egészet süsd együtt kb. 10-15 percig, amíg a hús meg nem puhul. Tálald az egészet polenára halmozva.

Polenta (kukoricakása) parmezánnal

Hozzávalók:
250 g kukoricadara, kb. 1,7 liter víz, 130 g frissen reszelt parmezán, 100 g vaj

Forrald fel a sós vizet egy nagy fazékban és lassan keverd bele a kukoricadarát. Abban a pillanatban, amikor a forrni kezd, el kezd szanaszét pöfögni, ezért húzd kissé félre és mérsékeld alatta a lángot. Amikor már kezd besűrűsödni, le is csendesedik. Próbáld 4-5 percenként megkeverni egy-egy gyors mozdulattal, szorosan a fazék fala mentén. Egyre sűrűbb és puhább lesz. Fél óra után önts még egy kis vizet a polentához, hogy az állaga olyan legyen, mint a keményre felvert hab, vagy egy kicsit még ennél is lazább. A kanál hegyéről vastagon, de könnyen kell lecsöpögnie. Főzd az egészet így kb. 40-45 percig. A végén olyan állagú legyen, mint a könnyű krumplipüré. Amikor megfőtt, keverj hozzá 10 dkg vajat és 13 dkg frissen reszelt parmezánt. Keverd össze és ízlés szerint fűszerezd.

Sárgarépa saláta narancsos paradicsomöntettel

(Stáhl Judit receptje alapján, ahogy én csinálom)

Hozzávalók: 60 dkg sárgarépa, 2 gerezd fokhagyma, 50 dkg paradicsom, 2 ek olívaolaj, 1 kevés méz, 1 ek balzsamecet, 1 narancs, 1/4 tk őrölt fahéj, 1/4 tk frissen reszelt gyömbér, 1 kevés őrölt chilipaprika, 4 ek olívaolaj, 1 kis csokor petrezselyem
A sütőt 240 fokra előmelegítem. Közben a paradicsomokat cikkekre vágom, egy alufóliával bélelt tepsibe teszem őket, megöntözöm a 2 ek olívaolajjal, egy kevés mézzel és a balzsamecettel, aztán a tepsit kb 20-25 percre a forró sütőbe tolom.
Amíg a paradicsomcikkek sülnek, a sárgarépákat jól megtisztítom, majd hosszában elnegyedelem és a negyedeket vastagabb gyufaszálakra szeletelem. A répát egy lábasba szórom, engedek rájuk annyi vizet, amennyi ellepi őket, hozzájuk dobom a megpucolt fokhagymagerezdeket és felteszem főni. Amikor a víz felforrt, lejjebb veszem a lángot és 8 perc alatt nem túl puhára, csak olyan harapnivalóra főzöm a répadarabokat.
Miközben a paradicsomok sülnek, a répa meg puhul, előkészítem az öntetet. A salátástálba belefacsarom a narancs levét, vigyázva, hogy magok ne potyogjanak bele. Hozzászórom az őrölt fahéjat, ráreszelem a gyömbért és megszórom a chilivel. Beleteszem a 4 ek olívaolajat, aztán kézi habverővel az egészet összekeverem.
A megsült paradicsomokat kiveszem a sütőből (csodás illata van!) és félreteszem addig, amíg a megfőtt répadarabokat leszűröm és beleöntöm a fűszeres-narancsos keverékbe. A meleg paradicsomcikkeket finom lyukú szűrőbe teszem, a szűrőt pedig a salátástálra. Egy villa segítségével belenyomkodom a levüket a narancsos répasalátába és az egészet jól összekavarom. (A paradicsom maradékát a férjet jóízűen felfalja)
Tálalás előtt apróra vágom a petrezselymet és beleforgatom a melegen-langyosan, hidegen egyaránt finom salátába.
Megjegyzések:
- Judit eredetileg 1 tk barnacukrot ír, de én mindig mézzel készítem ezt a salátát;
- frissen reszelt gyömbér helyett ő őrölt gyömbért használ - természetesen az is jó;
- őrölt chilipaprika helyett nála 2 chilipaprika szerepel, de ahhoz még soha nem volt bátorságom, hogy annyi friss chilipaprikát daraboljak bele...;
- az eredeti receptben még szerepel 2 maréknyi friss korianderzöld, de én azt utálom. Szerintem a koriander keserű.
- Judit ezt az ételt Marokkóban kóstolta és azt próbálta rekonstruálni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...