Boldog húsvéti ünnepeket!

Körtés-banános pohárdesszert granolával

Tegnap körtét aszaltam. Volt néhány pici szeletem, amit aszalásra érdemtelennek tartottam, illetve kimaradt két hatalmas, lédús körte is, ami a szárításhoz már túl puha volt. Találtam még egy félig elfogyasztott banánt is (félre volt téve, hátha a kisfiam mégis befejezi), így azzal együtt mindent belezúdítottam a turmixgépbe. Smoothynak (= turmix) túl sűrű lett az eredmény, meg délután lévén ilyesmit már nem is akartam inni, így gondoltam, inkább desszert lesz belőle. Egyébként már így is nagyon finom volt, kisfiam is bekanalazott belőle.
A hűtőben volt még egy kevés juh joghurt, azt tettem a tálkák aljába. Szerintem az enyhén savanykás íz jól illett a gyümölcspéphez. Ennek a tetejére szórtam egy kis házi granolát.

A granola hozzávalói: zabpehely, napraforgómag, tökmag, mandula, dió, szezámmag, mazsola, aszalt ribizli, kókuszpehely, méz, répceolaj, fahéj
A magokat, aszaltgyümölcsöket egy kevés répceolajon, egy kevés méz, sok fahéj hozzáadásával megpirítom, és már kész is.

Tejérzékenyek, paleosok joghurt nélkül is nyugodtan fogyaszthatják. Mi csak a tehéntej termékeket kerüljük, a juh joghurt pedig bio volt.

Mentolos-csokis angol krém a'la Michel Roux

Olyan receptet kerestem, amit könnyű elkészíteni, el tudom használni az összegyűlt 6 (!) tojássárgát és a cukrot steviával pótolhatom.
Sikerrel jártam.
Az eredeti recepthez képest (melyet az Eggs című könyvben találtam) azonban még néhány dolgot változtattam - az alábbi leírásból ki is derül.

Nagyon finom, pikáns krém (öntet) lett az eredmény, melyet a menta frissessége dob fel.

Hozzávalók:
fél liter tej (nálam zabtej)
125 g cukor (nálam összesen 10 csepp stevia)
75 g mentalevél szár nélkül, apróra vágva
6 db tojássárgája
3 teáskanál cukrozatlan, jó minőségű kakaópor

A tejet (zabtejet) felforrósítjuk (ne forrjon), hozzáadjuk a mentát, majd egyből lehúzzuk a főzőlapról és lefedjük. 10 percig állni hagyjuk. Ha nincs mentád, nyugodtan használj jó minőségű menta gyógyteát (én azt is tettem bele a friss menta mellett).
Közben egy tálban keverd ki a tojássárgákat a cukorral vagy steviával (vagy bármilyen más édesítőszerrel, amit szeretsz, pl. méz, xilit, stb), amíg a keverék kifehéredik. Én 6 csepp steviát csepegtettem bele. Folyamatos keverés közben adj hozzá pár kanál mentás tejet, hogy a hőmérsékletek kiegyenlítődjenek. A tejet szűrd le, majd tedd vissza a főzőlapra. Ismét hevítsd fel a tejet, de ne forrjon (max. 70 C). Folyamatos kevergetés közben öntsd a tejet a kikevert tojássárgájához. Öntsd az egészet egy nyeles szószos serpenyőbe és alacsony hőfokon, folyamatos kevergetés mellett (fakanalat használj) főzd addig a krémet, amíg az öntet vékony réteget hagy a kanál hátulján (steviával nem fog teljesen besűrűsödni!).
Ekkor húzd le a krémet a főzőlapról és hagyd teljesen kihűlni. Időnként keverd meg, hogy ne bőrösödjön be.Mivel zabtejjel a krémnek nincs szép, halványzöld színe, amilyennek lennie kellene, egy kis pohárban kikevertem a kakaóport néhány kanálnyi öntettel, belecsepegtettem 4 csepp steviát, majd az egészet hozzáadtam a kész öntethez.

Én friss bogyós gyümölcsökre öntöttem a krémet, de nagyon finom lehet fagylalttal is. El tudok képzelni egy olyan variációt is, amikor fehércsokit olvasztunk a krémbe (már azoknak, akik nincsenek a cukor ellen).



Finom, finom, finom! Garantáltan elkészítem máskor is.

Castagnaccio

Egy nagyon különleges toszkán édesség receptjét szeretném bemutatni. Egyáltalán nem egy klasszikus süteményről van szó, nem csak a hozzávalókat tekintve, hanem azért sem, mert az eredeti recept szerint nem tartalmaz semmilyen édesítőszert. Se cukrot, se mézt, se ezt, se azt, semmit.A Castagnaccio egy gesztenyetorta, melyet rozmaringgal és olivaolajjal ízesítenek.
Kisfiam első születésnapjára készítettem és nekünk nagyon ízlett. Ami számomra külön öröm volt, hogy a kisfiamnak nyugodt szívvel vághattam belőle, ő meg lelkesem majszolta :)
A receptet külön ajánlom Chriesi és Kaktuszka figylemébe. Szerintem mindketten tudjátok, hogy miért ;)

Hozzávalók:
600g gesztenyeliszt (Ausztráliában az olasz delikben lehet kapni)
3 evőkanál extra-szűz olivaolaj
só
70 g mazsola
10g fenyőmag + valamennyi díszítésnek
40g dió
friss rozmaring
kb 8 dl víz

A mazsolát áztassuk forróvízbe. A gesztenyelisztet egy keverőtálba öntjük és folyamatosan kevergetve, hogy csomómentes legyen, hozzáadagoljuk a vizet. Csak annyi vizet adjunk hozzá, amennyitől a tészta nem lesz se túl folyékony, se túl sűrű, de szalagot formázzon, amikor a kanálról lefolyik. Adjunk a tésztához 2 kanál olivaolajat, egy csipet sót, a lecsöpögtetett mazsolát, a diót (én durvára törtem előtte) és a fenyőmagot.
Öntsük a tésztát egy sütőpapírral kibélelt kerek tortaformába (az enyém 23 cm átmérőjű volt, és az nem volt elég. Kb. 28-30 cm átmérőjű legyen). A süteménynek csak kb. 1 cm magasnak szabad lennie! Szórjuk meg a tésztát fenyőmaggal és friss rozmaringgal, majd spricceljük meg 1 kanál olivaolajjal.
Előmelegített sütőben kb. 170 fokon 30 perc alatt süssük készre. Sütés után legalább másfél órát hagyjuk állni. Langyosan és hidegen is finom.

Eredeti recept innen.

Elmélkedés

Múlt héten elfelejtettem tojást venni. Ez nem is lett volna gond, volt még itthon, de hétfőn elhasználtam az utolsót is. Ráadásul napok óta ki akartam próbálni néhány receptet és persze mindegyikhez kell tojás.
Tegnap egész nap a palacsinta járt az eszembe. Palacsintát akartam enni. Este végül rákerestem a neten, vajon lehet-e tojás nélkül palacsintát készíteni.
Lehet.
Meg is sütöttem őket.

Ahogy ott álltam a tűzhely mellett és elmélkedtem, kissé meghasonlottam. Úgy éreztem, kifordult a világ önmagából. Nekem, legalábbis. Az én világom fordult ki önmagából. Sütöttem a... mit is? palacsintát? lehet ezt egyáltalán palacsintának nevezni? mitől palacsinta a palacsinta?
A nagymamám régi jó receptjét vettem alapul.
DE:
- sima fehérliszt helyett tönkölylisztet használtam
- a tojás ugyebár kimaradt belőle
- cukrot már rég nem teszek bele
- tej helyett zabtejjel kevertem össze
- szóda helyett ásványvizet használtam
- a csipet só csipet só maradt.
Valójában tehát mindent kicseréltem, mindent másképp csináltam - akkor mitől palacsinta?

Elgondolkoztam azon, hogy itt van a rengeteg szakácskönyvem, aminek 99,9%-a használhatatlan. Ezt el kell magyaráznom.
Mindig imádtam süteményt sütni. De ma már nem akarok süteményeket készíteni cukorral. Sőt. Fehérlisztet sem akarok használni. És ha igaznak tartom a paleo diétát, akkor gabonát egyáltalán nem szabad használnom. (Ezen még gondolkoznom kell, hogy elhiszem-e). És ha nem muszáj, akkor tejtermékeket sem akarok használni.

Na már most, az úgy nem megy, hogy a vaj helyett margarint használok, mert az rosszabb, mint a vaj. A vajat nem lehet csak úgy felcserélni olajra vagy kókuszolajra, mert olajból a tapasztalataim szerint sokkal kevesebb kell, mint amennyi a vajból. Arról nem is szólva, hogy néha egyszerűen nem működik az édesség vaj helyett mással.
Az sem megy, hogy a fehérlisztet ugyanannyi teljeskiőrlésűre cserélem. Mert más a sikértartalom, nem fog a tészta megnőni, nem lesz olyan könnyű, stb. A gluténmentes lisztekről meg már nem is beszélve...
Az, meg hogy cukrot egyszerűen kihagyjam vagy helyette steviát használjak, időnként tényleg lehetetlen. A cukor szinte összeragasztja a hozzávalókat. Számomra a xilit, xilitol nem alternatíva, még ha a kevesebb is kell belőle, mint a cukorból. Mézet eddig a kisfiam miatt nem akartam használni, mert 1 éves kor alatt nem ajánlott a fogyasztása. Egyébként mézből is kevesebbet kell tenni a süteménybe, mint cukorból, mert édesebb. Juharszirup - megoszlanak a vélemények, hogy jó-e a szervezetnek, vagy sem. Az biztos, hogy csak 100%-os juharszirupot szoktam venni. Adagolása a mézhez hasonló és tapasztaltaim szerint nincs mellékíze, mint a méznek (mármint a méznek jellegzetes méz íze van).
Igazából az édesítést úgy, ahogy van, szeretném elfelejteni és édesítés nélküli süteményeket akarok sütni.
(Azt már csak zárójelesen említem meg, hogy a cukor, legyen az fehér vagy barna, cukorrépából vagy nádból készült, egyre megy, teljesen felejtős).

Szóval itt van a rengeteg szakácskönyvem (na jó, csak virtuálisan, mert a nagyobbik része még mindig Magyarországon van) és bármit akarok készíteni, az agyam azon jár, el lehet-e készíteni alternatív módon.
Mindezt úgy, hogy nem szenvedünk semmilyen allergiában*, választásunk teljesen önkéntes.
Helyesebben fogalmazva, az ÉN választásom önkéntes, a családom kénytelen azt enni, amit én sütök-főzök :D

Amióta itt élek, fokozatosan, lépésről lépésre változtak meg a főzési szokásaim és az életmódom. Ehhez maximális támogatottságot élvezek a férjem részéről, ami megkönnyíti a dolgomat. Egyfelől, mert mindent megeszik, amit készítek, másfelől meg mert számára a saláta, a hús zöldségkörettel teljesen megszokott és elfogadott dolog.

Amióta a kisfiam megszületett, a felelősségemet is sokkal nagyobbnak érzem. Megfogadtam, hogy amíg 3-5 éves nem lesz, nem ehet cukrot, illetve cukrot tartalmazó ételt. Nem akarom, hogy annyira rabja legyen, mint amennyire én voltam. Tudjátok, nem is olyan könnyű a cukrot elkerülni! Pár napot kórházban töltöttünk és még a kórházi ételek is tele vannak cukorral, színezékekkel és tartósítószerrel! A gyerekeknek szánt gyógyszerekről meg már nem is beszélve!!!
Az a halálom, amikor egy "bio"-nak vagy organikusnak kikiáltott étel / termék (legyen az pl. müzli) hozzávalói között olvasom, hogy "bio cukor"...
Hányszor elhangzik egy családban a gyereknek, hogy "ha jó leszel, ehetsz csokoládét / fagylaltot / édességet stb"? Utána meg csodálkozunk, hogy a gyerek nem akar semmi mást enni, mint édességet, meg hogy hiperaktív lesz, meg cukorbeteg és még sorolhatnám.
Azt olvastam, ha a gyerek élete első 3-5 évében egyáltalán nem kap finomított cukrot, akkor nem is fogja szeretni a cukros ételeket.

Visszatérve meghasonlottságomra, korábban maximálisan azt gondoltam, hogy ha egy étel "klasszikus" hozzávalói ki vannak cserélve mindenféle alternatívára, mint például az én palacsintámban, akkor azt az ételt nem is lehet annak nevezni. Aztán most itt vagyok én, aki kicserél mindent és készít egy - minek nevezzelek? Nem tudom. Palacsintának látszó valami mást.
Úgy érzem, összeomlott az eddigi konyhavilágom és újra fel kell építenem.

Erős késztetést érzek a régi, több, mint 100 éves receptek tanulmányozása iránt. Szeretném tudni, milyen hozzávalókat használtak 100 - 500 - 1000 éve. Mit főztek és hogyan az ókorban? Milyen süteményeket készítettek a fehérliszt és a cukor térnyerése előtt?
Jelenleg itt tartok, e témába vetettem magam.
Közben sütök, főzök, recepteket próbálok, kísérletezek.
Szívesen olvasom a véleményeteket.

*allergia: kisfiamnál tehéntej-fehérje allergiát vagy érzékenységet vettünk észre, amikor még csak 3 hónapos volt, akkor minden tejterméket (meg még egyéb mást is) ki kellett hagynom az étkezésemből. Úgy néz ki, hogy az allergiája megszűnt, mióta minden nap kap egy teáskanálnyi halolajat.

Görög töltött paradicsom (Domátes Yemistés me Kymá ke Ryzi)

Nincs történet. Minden volt hozzá itthon, hát megcsináltam. A recept a Korfun vásárolt görög szakácskönyvemből származik: The Best Traditional Recipes of Greek Cooking
Nagyon-nagyon ízlett!

Hozzávalók (elméletileg 6 adag, nekünk kettőnknek csak egy vacsorára volt elég)
12 db érett paradicsom
1/2 kg darált hús (nálam bárány)
2 teáscsészényi rizs
2 vöröshagyma, finomra vágva
másfél teáscsészényi oliva olaj
2 evőkanál petrezselyem, finomra vágva
1 teáskanálnyi mentalevél, finomra vágva
só és bors ízlés szerint

A paradicsomokat megmossuk, a szár felöli tetejüket levágjuk, a belsejüket egy kiskanállal kiszedjük és finomra vágjuk.
A hagymát az olajban aranybarnára pirítjuk. Hozzáadjuk a húst és 10 percig, folyamatos kavargatás mellett pirítjuk-főzzük. Hozzáadjuk a paradicsomok belsejét, a petrezselymet, a mentát, sózzuk-borsozzuk, hozzáöntünk egy kevés vizet és kb. 1 órán át főzzük (őszintén bevallom, én csak fél órát főztem. Szerintem annyi is elég volt). Ekkor hozzáadjuk a megmosott és lecsöpögtetett rizst és további 10 percig együtt főzzük őket.
A paradicsom kelyheket megtöltjük a raguval, majd tepsibe vagy kerámia tálba pakoljuk.
Az eredeti recepttől eltérően mindegyik tetetejére egy-egy mini mozzarella golyót tettem.
Közepes hőmérsékleten kb. 40-45 percig sütjük.


Mivel nekem bőségesen maradt a raguból, a maradékból másnap Rakott kukoricakását készítettem fenyőmagos darált bárányhússal és padlizsánnal.

Rukkola saláta kenguru prosciuttoval, sárgadinnyével és tőzegáfonyával

Igen, tisztában vagyok vele, hogy a lehetetlen hozzávalók enyhén szólva is nehézkessé teszik egyes ételeim elkészítését.
De ha egyszer, véletlenül, kenguru prosciutto vásár lesz a Tescoban, legalább tudjátok, milyen ételt készítsetek belőle ;)
Komolyra fordítva a szót, ezt a salátát el tudom képzelni másfajta, de finom, jó minőségű, karakteres ízű prosciuttoval is.
Egyszerű, de nagyszerű. Ezt az ételt készítettem el szilveszterkor is, de persze képet elfelejtettem róla készíteni.

Hozzávalók:
vad rukkola saláta (itt jegyzem meg: angolul rocket salad-nak hívják)
kenguru prosciutto (én a Thomas Duxnál veszem)
zöld színű sárgadinnye (an: Honeydew melon)
aszalt tőzegáfonya
dióolaj
verjuice (savanyú must)

A prosciuttot csíkokra vágtam, a sárgadinnyét kockákra. A megmosott és jól lecsepegtetett rukkolára rádobtam a prosciuttot, a sárgadinnyét, megszórtam az aszalt áfonyával. Dióolajjal és verjuice-szal meglocsoltam.

A képen áfonya helyett pirított fenyőmaggal készült változat látható. Úgy is nagyon finom.

Azért használtam verjuicet balzsamecet helyett, mert a kenguru prosciutto nagyon karakteres ízű, a verjuice viszont elég enyhe, így az ízek nem elnyomják, hanem kiegészítik egymást.

Pár szót had ejtsek a kenguru húsról. Aki szereti a vadhúsokat, az feltételezhetően a kengurut is szeretné. Nagyon egészséges: a zsírtartalma mindössze 1-2%! Ezen túlmenően, nem tartalmaz semmilyen antibiotikumot vagy vegyszer, hisz a kenguru vadon él, nincsenek "tenyésztett kenguru-farmok". Magas a fehérje és a vas tartalma.
A több, mint 60 fajta kengurufajtából mindössze 4 félének a húsa kapható étkezési célra. Vadászata szigorú feltételekhez kötött és évente csak egy limitált egyedszám lőhető ki.
Érdekes módon, emberi fogyasztásra csak 1993 óta lehet kenguruhúst kapni. Talán ennek tudható be, hogy sokan még ma sincsenek tisztában azzal, mennyire egészséges és környezetbarát élelmiszerről van szó, pedig minden nagyobb élelmiszerláncban kapható (Coles, Woolies...)
Az meg más lapra tartozik, hogy sokan azért nem esznek kengurut, mert nem esznek Skippyt...

Skippy, az ausztrál nemzeti ikon

Ha már a kenguruknál tartunk, tudja valaki, hogy hívják Zsebibabát angolul? Elárulom: a kenguru angolul kangaroo. Ebből lett Kanga és csemetéje, Roo :)