Elmélkedés

Múlt héten elfelejtettem tojást venni. Ez nem is lett volna gond, volt még itthon, de hétfőn elhasználtam az utolsót is. Ráadásul napok óta ki akartam próbálni néhány receptet és persze mindegyikhez kell tojás.
Tegnap egész nap a palacsinta járt az eszembe. Palacsintát akartam enni. Este végül rákerestem a neten, vajon lehet-e tojás nélkül palacsintát készíteni.
Lehet.
Meg is sütöttem őket.

Ahogy ott álltam a tűzhely mellett és elmélkedtem, kissé meghasonlottam. Úgy éreztem, kifordult a világ önmagából. Nekem, legalábbis. Az én világom fordult ki önmagából. Sütöttem a... mit is? palacsintát? lehet ezt egyáltalán palacsintának nevezni? mitől palacsinta a palacsinta?
A nagymamám régi jó receptjét vettem alapul.
DE:
- sima fehérliszt helyett tönkölylisztet használtam
- a tojás ugyebár kimaradt belőle
- cukrot már rég nem teszek bele
- tej helyett zabtejjel kevertem össze
- szóda helyett ásványvizet használtam
- a csipet só csipet só maradt.
Valójában tehát mindent kicseréltem, mindent másképp csináltam - akkor mitől palacsinta?

Elgondolkoztam azon, hogy itt van a rengeteg szakácskönyvem, aminek 99,9%-a használhatatlan. Ezt el kell magyaráznom.
Mindig imádtam süteményt sütni. De ma már nem akarok süteményeket készíteni cukorral. Sőt. Fehérlisztet sem akarok használni. És ha igaznak tartom a paleo diétát, akkor gabonát egyáltalán nem szabad használnom. (Ezen még gondolkoznom kell, hogy elhiszem-e). És ha nem muszáj, akkor tejtermékeket sem akarok használni.

Na már most, az úgy nem megy, hogy a vaj helyett margarint használok, mert az rosszabb, mint a vaj. A vajat nem lehet csak úgy felcserélni olajra vagy kókuszolajra, mert olajból a tapasztalataim szerint sokkal kevesebb kell, mint amennyi a vajból. Arról nem is szólva, hogy néha egyszerűen nem működik az édesség vaj helyett mással.
Az sem megy, hogy a fehérlisztet ugyanannyi teljeskiőrlésűre cserélem. Mert más a sikértartalom, nem fog a tészta megnőni, nem lesz olyan könnyű, stb. A gluténmentes lisztekről meg már nem is beszélve...
Az, meg hogy cukrot egyszerűen kihagyjam vagy helyette steviát használjak, időnként tényleg lehetetlen. A cukor szinte összeragasztja a hozzávalókat. Számomra a xilit, xilitol nem alternatíva, még ha a kevesebb is kell belőle, mint a cukorból. Mézet eddig a kisfiam miatt nem akartam használni, mert 1 éves kor alatt nem ajánlott a fogyasztása. Egyébként mézből is kevesebbet kell tenni a süteménybe, mint cukorból, mert édesebb. Juharszirup - megoszlanak a vélemények, hogy jó-e a szervezetnek, vagy sem. Az biztos, hogy csak 100%-os juharszirupot szoktam venni. Adagolása a mézhez hasonló és tapasztaltaim szerint nincs mellékíze, mint a méznek (mármint a méznek jellegzetes méz íze van).
Igazából az édesítést úgy, ahogy van, szeretném elfelejteni és édesítés nélküli süteményeket akarok sütni.
(Azt már csak zárójelesen említem meg, hogy a cukor, legyen az fehér vagy barna, cukorrépából vagy nádból készült, egyre megy, teljesen felejtős).

Szóval itt van a rengeteg szakácskönyvem (na jó, csak virtuálisan, mert a nagyobbik része még mindig Magyarországon van) és bármit akarok készíteni, az agyam azon jár, el lehet-e készíteni alternatív módon.
Mindezt úgy, hogy nem szenvedünk semmilyen allergiában*, választásunk teljesen önkéntes.
Helyesebben fogalmazva, az ÉN választásom önkéntes, a családom kénytelen azt enni, amit én sütök-főzök :D

Amióta itt élek, fokozatosan, lépésről lépésre változtak meg a főzési szokásaim és az életmódom. Ehhez maximális támogatottságot élvezek a férjem részéről, ami megkönnyíti a dolgomat. Egyfelől, mert mindent megeszik, amit készítek, másfelől meg mert számára a saláta, a hús zöldségkörettel teljesen megszokott és elfogadott dolog.

Amióta a kisfiam megszületett, a felelősségemet is sokkal nagyobbnak érzem. Megfogadtam, hogy amíg 3-5 éves nem lesz, nem ehet cukrot, illetve cukrot tartalmazó ételt. Nem akarom, hogy annyira rabja legyen, mint amennyire én voltam. Tudjátok, nem is olyan könnyű a cukrot elkerülni! Pár napot kórházban töltöttünk és még a kórházi ételek is tele vannak cukorral, színezékekkel és tartósítószerrel! A gyerekeknek szánt gyógyszerekről meg már nem is beszélve!!!
Az a halálom, amikor egy "bio"-nak vagy organikusnak kikiáltott étel / termék (legyen az pl. müzli) hozzávalói között olvasom, hogy "bio cukor"...
Hányszor elhangzik egy családban a gyereknek, hogy "ha jó leszel, ehetsz csokoládét / fagylaltot / édességet stb"? Utána meg csodálkozunk, hogy a gyerek nem akar semmi mást enni, mint édességet, meg hogy hiperaktív lesz, meg cukorbeteg és még sorolhatnám.
Azt olvastam, ha a gyerek élete első 3-5 évében egyáltalán nem kap finomított cukrot, akkor nem is fogja szeretni a cukros ételeket.

Visszatérve meghasonlottságomra, korábban maximálisan azt gondoltam, hogy ha egy étel "klasszikus" hozzávalói ki vannak cserélve mindenféle alternatívára, mint például az én palacsintámban, akkor azt az ételt nem is lehet annak nevezni. Aztán most itt vagyok én, aki kicserél mindent és készít egy - minek nevezzelek? Nem tudom. Palacsintának látszó valami mást.
Úgy érzem, összeomlott az eddigi konyhavilágom és újra fel kell építenem.

Erős késztetést érzek a régi, több, mint 100 éves receptek tanulmányozása iránt. Szeretném tudni, milyen hozzávalókat használtak 100 - 500 - 1000 éve. Mit főztek és hogyan az ókorban? Milyen süteményeket készítettek a fehérliszt és a cukor térnyerése előtt?
Jelenleg itt tartok, e témába vetettem magam.
Közben sütök, főzök, recepteket próbálok, kísérletezek.
Szívesen olvasom a véleményeteket.

*allergia: kisfiamnál tehéntej-fehérje allergiát vagy érzékenységet vettünk észre, amikor még csak 3 hónapos volt, akkor minden tejterméket (meg még egyéb mást is) ki kellett hagynom az étkezésemből. Úgy néz ki, hogy az allergiája megszűnt, mióta minden nap kap egy teáskanálnyi halolajat.